fbpx

Endokrinológia

Az endokrinológia az egész szervezet működésére jelentős hatást gyakorló hormonok termeléséért felelős úgynevezett belső elválasztású mirigyek működési zavaraival, gyulladásaival és daganataival foglalkozik.

A kivizsgálás és a kezelés is komplex feladat, laborvizsgálatok, képalkotó vizsgálatok illetve egyéb társszakmák bevonásával történik.

A tünetek jellemzően lassan alakulnak ki, jellegtelenek, fokozatosan romlanak, ritkábban hirtelen jelentkező, gyorsan romló panaszok formájában jelentkeznek.  Természetesen a felsorolt tünetek sem mindig együtt vannak jelen, vannak tünetmentes esetek is, amikor az egyéb okból végezett vizsgálatok kapcsán derül fény hormontermelési problémára.

PAJZSMIRIGY:

Az egyik leggyakoribb endokrin kórképek a pajzsmirigy betegségei, melyek hazánkban népbetegségnek számítanak.

A pajzsmirigy által termelt hormon szerepet játszik az anyagcsere folyamatokban, az agyi működésben , a növekedésben, a nemi funkciókban, de tulajdonképpen nincs is olyan szerv, melynek funkcióját ne befolyásolná valamilyen módon.

A pajzsmirigy betegségei:

Alulműködés

Az alulműködés tünetei: aluszékonyság, fáradékonyság, hajhullás, bőrszárazság, testsúlynövekedés, székrekedés, libidócsökkenés, menstruációs zavarok, hidegintolerancia, depresszió.

Túlműködés

A túlműködés tünetei: szapora szívműködés, ingerlékenység, hasmenés, fokozott izzadás, indokolatlan fogyás, remegés, álmatlanság, menstruációs zavar.

Gyulladásos betegségek

A gyulladásos betegségek lehetnek autoimmun, vírusos illetve bakteriális eredetűek, ez utóbbi szerencsére nagyon ritka, súlyos állapot alakulhat ki belőle.   De előfordul szülés után is, jellemzően átmeneti jelleggel.  A tünetek változóak, gyakran nehéz felismerni, inkább valamilyen hormontermelési zavar képében jelenik meg.  Valódi gyulladás esetén felső légúti hurut, láz előzi meg, a nyak bőre vörös, a nyak érzékeny, duzzadt lesz.

Pajzsmirigy megnagyobbodás – struma

A struma lehet diffúzan nagyobb vagy göbös, gyakran hormontermelési zavar nélkül. A nyak megvastagodása, tapintható, látható göbök, légzészavar, nyelészavar, rekedtség kialakulása utalhat rá.

Daganatok

A pajzsmirigy daganatok jórészt  tünetmentes állapotban UH vizsgálat majd cytológai vizsgálat eredményeként kerülnek felismerésre.

Pajzsmirigy betegség gyanúja esetén fontos a részletes kivizsgálás, a betegség természetének, lehetőség szerint az okának igazolása és az ennek megfelelő kezelése.     

HYPERPROLAKTINAEMIA:
  • Az agyalapi mirigy fokozott hormonelválasztása, a tejelválasztást serkentő hormon túltermelése.
  • Fiziológiásan terhességben és szoptatásban fordul. Az egyéb okokat keresni kell és kezelni.
  • Az agyalapi mirigy kicsi, jóindulatú daganata, pajzsmirigy alulműködés, gyógyszerek, PCOS okozza leggyakrabban. 
  • Menstruációs zavarokat, meddőséget, az emlőkből tejcsorgást, libidócsökkenést okoz.
 
PCOS:

Az úgynevezett policisztás ovárium szindróma nagyjából minden tizedik nőt érint, a meddőségi okok között jelenleg a leggyakoribb.

A hátterében az esetek döntő többségében egy komplex anyagcserezavar áll, melynek alapja a szervezett fokozott inzulintermelése, de egyéb betegség is okozhatja.   

Az elnevezés onnan ered, hogy a petefészkekben a kéreg alatt ultrahang vizsgálattal sok apró ciszta látható.

A petefészek hormontermelési zavara áll fenn, melyre jellemző a férfi nemihormon túlsúly, mely rendszertelen vérzést, fokozott szőrnövekedést, hajhullást, pattanásos bőrt, fokozott izzadékonyságot okozhat.  A peteérés elmarad –  a meg nem érett tüszőkből alakulnak ki a kéreg alatti ciszták –  emiatt meddőséget okoz. Gyakori a testsúlynövekedés.

PCOS gyanúja esetén is fontos a háttérben húzódó ok tisztázása, részletes hormonvizsgálat szükséges és a kivizsgálás keretén belül érdemes inzulinrezisztencia irányába is vizsgálatot végezni. Ez terheléses vércukorvizsgálatból áll, amikor a vércukorértékek mellett inzulin meghatározást is végzünk.

Az inzulinrezisztencia során a szénhidrát anyagcserében részt vevő szervek érzéketlenné válnak az inzulinnal szemben, ami elsősorban ezen sejtek csökkent cukorfelvételében nyilvánul meg. Az emelkedett vércukorszint hatására a hasnyálmirigy fokozott inzulin elválasztásba kezd.

Ennek számos egyéb anyagcsere hatása is van, hosszútávon pedig cukorbetegséghez vezethet.

A panaszok közül érdemes megemlíteni a hormonális hatásokon túl a gyakori cukoréhséget, a fokozott szénhidrát utáni vágyat, a testsúlynövekedést, a rossz alvást, az éjszakai izzadást,  a fáradékonyságot, a koncentrációs zavarokat , a sikertelen fogyókúrákat és az elmaradó étkezések kapcsán jelentkező tüneteket: izzadás, remegés, szédülés, ingerlékenység.

Ezek PCOS, hormonális tünetek nélkül is fennállhatnak.

 

HYPERPARATHYREOSIS:

A mellékpajzsmirigy hormonjának, a parathormonnak a fokozott termelődése okozza, melynek hátterében többféle ok meghúzódhat: veseelégtelenség, felszívódási zavarok,  illetve a mellékpajzsmirigy jóindulatú daganata.  Négy darab mellékpajzsmirigy van, melyek  a pajzsmirigy lebenyei mögött/mellett helyezkednek el.

A parathormon a szervezet kálcium anyagcseréjét szabályozza.  Hyperparathyreosis esetén a vér kálcium szintje megnő, ezek jellemzően szívritmus problémákat okozhatnak valamint vesekövességet és csontritkulást .

Egyéb, ritkábban előforduló kórképek

A mellékvesekéreg hormontermelésének elégtelensége, a mellékvese szövetének pusztulása miatt fellépő állapot, súlyos betegség, nagyfokú gyengeség, fáradékonyság, fogyás, alacsony vérnyomás, az ionháztartás zavara, anyagcsere összeomlás, keringési elégtelenség jellemzi.

A mellékvesekéreg hormontermelésének, ezek közül is az aldoszteronnak a fokozott termelődése, általában jóindulatú mellékvese daganat, szövetszaporulat okán, melynek jellemző tünete a nehezen kezelhető magas vérnyomás és a vér alacsony kálium szintje.

A  mellékvese által termelt, kortizol nevű hormon túltermelése miatt alakul ki.  Ezt az állapotot jó ,-és rosszindulatú daganat is okozhatja, mely előfordulhat az agyalapi mirigyben, a mellékvesében és ritkán egyéb szervekből kiindulva is.  

Mivel a kortizolnak nagyon sokrétű hatása van, a tünetek is szerteágazóak: hasi, mellkasi elhízás vékony végtagok mellett, holdvilág arc, magas vérnyomás, magas vércukorszint , az ionháztartás zavara, csontritkulás, csonttörések, bőrszárazság,  elvékonyodó bőr,  livid striák, fáradékonyság, depresszióra való hajlam, ödémák, libidó csökkenés, a nőknél: menstruációs zavarok, fokozott szőrnövekedés.

Katekolaminokat termelő ( adrenalin, noradrenalin, dopamin ) általában jóindulatú daganatok, melyek kiindulhatnak a mellékvese velőállományából vagy kisebb százalékban azon kívűlről is.

Ezen hormonok fokozott termelődése gyakran rohamokban jelentkező tüneteket okoz: magas vérnyomás, fejfájás, szapora szívműködés, izzadás, mellkasi, hasi fájdalom, nyugtalanság, elsápadás.

A növekedési hormon túltermelődését felnőtt korban az agyalapi mirigy jóindulatú daganatai okozzák: bizonyos csontok, izmok és  belső szervek megnagyobbodása jellemzi.  Elsősorban az arcon észlelhetők látványos változások: nagyobb orr, homlok, szélesebb arc, előreugró áll, zsíros bőr, a kéz és láb mérete is növekszik.

Ezen kívűl szívproblémák, migrén, látászavarok, magas vérnyomás, cukorbetegség, potenciazavarok, menstruációs problémák, meddőség, libidó csökkenés, elhízás alakul ki.  

Az agyalapi mirigy antidiuretikus hormonjának a hiánya okozza a nagyon jellegzetes tüneteket:  állandó szomjúság érzés,  fokozott vízivás mellett fokozott vizeletürítés.  Ez általában a napi 3-5 litertől kezdve, komplett formában  a napi 18-20 litert is elérheti.

Rólunk

Olyat rendelőt álmodtunk meg ahová mindenki feszültség nélkül jöhet, ahol tisztelik a betegeket. Olyat, ahol mindig lehet még egy kérdése.

tájékoztatók