A terhesség alatt/szülés során jelentkező aranyeres panaszok gyakoribbak, mint gondolnánk: a várandós nők mintegy 25-35%-át érinti a probléma kisebb-nagyobb mértékben. Az aranyér sajnos nagyon meg tudja keseríteni az ember életét, éppen ezért, legtöbben azonnal fel is keresik vele az orvosukat. A gond csak az, hogy a várandósok többsége a nőgyógyászt, aki nem feltétlenül mestere az aranyér témának.
Ki foglalkozik az aranyeres panaszokkal?
Az aranyér sebészeti terület, még akkor is, ha éppen terhesség alatt jön elő. Ami azt illeti, még a sebészek közül sem foglalkozik vele mindenki.
Az aranyeres panaszokkal olyan sebészt kell keresni, aki proktológiában jártas – ez az a szakterület, ami a végbél környéki panaszokkal foglalkozik. Jó esetben a nőgyógyász tud ajánlani ilyen szakorvost, ennél többet azonban valószínűleg nem tehet az ügy érdekében. A proktológus felkeresése mindenképpen javasolt, kezeletlenül ugyanis ez a probléma egyre nagyobb és fájdalmasabb lesz.
De mi is az az aranyér?
Az aranyér tulajdonképpen a végbél alsó harmadát körülvevő vénák kitágulása. Ez az állapot rendszerint valamilyen extra nyomásnak, megerőltetésnek köszönhető.
Nagyon gyakori, olyannyira, hogy gyakorlatilag népbetegségnek tekinthető. Férfiak és nők egyaránt lehetnek érintettek, és az életkor sem sokat nyom a latban – az aranyérrel küzdő terhes nők is fiatalok, ugyebár.
Meddig jelentkezhet a terhesség során az aranyér?
Sajnos erre az utolsó pillanatig megvan az esély, sőt, még szülés közben is kijöhet, ha addig sikerült is megúszni. Megelőzésre biztos recept nincs, de az aktív életmód, az egészséges táplálkozás, valamint a káros szenvedélyek mellőzése csökkenti a kialakulás esélyét.
Mitől alakul ki az aranyér?
- A terhesség alatt arról van szó, hogy a hasban növekszik a nyomás, a szülés alatt jelentkező aranyeret pedig talán nem kell túlzottan magyarázni: ha valahol, akkor a szülőágyon bizony erőlködik az ember lánya.
- Az aranyeres panaszok bárkinél jelentkezhetnek, akik ki vannak téve az extra nyomásnak vagy extra erőlködésnek: súlyemelőknél, olyanoknál, akik a munkájuk miatt sokat cipekednek, gyakran emelnek nehezet.
- Az igazság az, hogy a mai életvitelünk is kedvez az aranyér kialakulásának: sokat pörgünk, keveset pihenünk, stresszesek vagyunk, káros szenvedélyekkel élünk, össze-vissza táplálkozunk, sokan ülőmunkát végzünk. Mindez hozzájárul a szövetek gyengeségéhez, ami megkönnyíti az aranyér dolgát. Elég néhány nehezebb székelés székrekedés következtében ahhoz, hogy aranyeres tüneteket kezdjünk tapasztalni, de a gyakori hasmenés is kiválthatja.
- De ne fogjunk mindent a helytelen életmódra: genetikai tényezők is befolyásolják, hogy kinek lesz aranyere. Ez az oka annak, hogy valakinek kijön például terhesen, másnak meg nem.
Miből vehetjük észre, hogy aranyerünk van?
A legárulkodóbb aranyér tünet, hogy érzünk valamit végbéltájékon. Rendszerint leginkább törléskor tűnhet fel egy dudor, egy kis kitüremkedés, egy bőrfüggeléknek tűnő képlet, ami korábban nem volt ott. Szerencsés esetben nem fáj, nem vérzik, nem érzékeny, csak észrevesszük, hogy ott van. Ezt hívjuk panaszmentes külső aranyérnek.
Kevésbé szerencsés esetben ez a kis dudor fájdalmas, érzékeny, viszket, vérzik, esetleg még be is gyullad, sőt, trombotizálódhat is. Utóbbi azt jelenti, hogy mivel az adott érben csökken a vér áramlási sebessége, egy idő után meg is alvadhat a vér benne, azaz vérrög keletkezik, ami ödémával, steril gyulladással jár.
Az is előfordulhat, hogy az aranyér nem türemkedik ki, hanem belül van. Ekkor az egyéb tünetek hívhatják fel rá a figyelmet (vérzés, viszketés, fájdalom). A panaszmentes belső aranyér pedig rendszerint rutinszerű szűréseken, más okból végzett béltükrözésen szokott kiderülni, ha jár ilyenekre az érintett.
Hogyan lehet az aranyeret kezelni?
Az első lépés mindig az úgynevezett konzervatív kezelés, ami azt jelenti, hogy szeretnénk elkerülni a műtétet – különösen, ha a páciens kismama. Kúpok, krémek formájában érkezhet a megváltás, amik tartalmazhatnak gyulladáscsökkentőt, szteroidokat, fájdalomcsillapítót. Sajnos még így is elképzelhető, hogy hetekig tart, míg eredményt érünk el.
Súlyosabb esetben, illetve, ha az aranyér gyakran visszatér, a gyűrűzés vagy a kimetszés jöhet szóba, mint invazívabb terápia.
A gyűrűzés azt jelenti, hogy magára az aranyérre húznak egy szűk gyűrűt, ami megakadályozza a vérellátását, így az magától elhal, és leesik vagy levágják. Az aranyér kimetszése pedig műtéti úton történik, ha az elváltozás nem túl nagy, és nem nagyon súlyos, akkor ambuláns ellátás keretein belül – vagyis a páciens bemegy, helyi érzéstelenítésben kimetszik az aranyerét, és még aznap mehet is haza.
Mi a helyzet terhesség alatt?
Terhesen is felmerülhet a műtéti megoldás, ha a helyzet nagyon súlyos és nem akar javulni a konzervatív terápia hatására. Ez attól is függ, hogy a kismama hol tart a terhességben: amennyiben már a végén, próbáljuk kihúzni a szülés utánig, jobban szeretjük akkor műteni az aranyeret, ha már kint van a baba.
