Musz\u00e1j \u00edrnom k\u00e9t sort a mai napomr\u00f3l! De el\u0151bb n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t az el\u0151zm\u00e9nyekr\u0151l. Egy bar\u00e1tn\u0151mnek nemr\u00e9giben sz\u00fcletett meg m\u00e1sodik kisfia, aki sajnos a korasz\u00fcl\u00f6tt oszt\u00e1lyra ker\u00fclt, ahol a sz\u00edn tiszta magyar eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcggyel tal\u00e1lta mag\u00e1t szemben, legink\u00e1bb annak minden gy\u00f6trelm\u00e9vel, mintsem sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9vel.\u00a0Szeg\u00e9ny, \u00f3r\u00e1kon \u00e1t mes\u00e9lt az ottani\u00a0viszontags\u00e1gos helyzetr\u0151l.\u00a0Hossz\u00fa lenne most az eg\u00e9szet r\u00e9szletesen taglalni, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg majd a k\u00e9s\u0151bbiekben visszautalok r\u00e1, mert olyan probl\u00e9m\u00e1kkal tal\u00e1lta mag\u00e1t szemben, ami mindenkinek probl\u00e9ma, aki\u00a0kapcsolatba ker\u00fcl\u00a0az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcggyel – f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi dolgoz\u00f3 vagy beteg. Most csak egy mondatot szeretn\u00e9k id\u00e9zni t\u0151le, mert ez m\u00e1r akkor is meg\u00fct\u00f6tte a f\u00fclemet, az\u00f3ta sem hagy nyugodni.<\/p>\n
„A M\u00e1rk mellett fekv\u0151 kisfi\u00fa 25 percet s\u00edrt keservesen – hidd el, sz\u00e1moltam –\u00a0teli pelussal, \u00e9hesen, am\u00edg a n\u0151v\u00e9r kinn t\u00f6mte a fej\u00e9t, \u00e9s n\u00e9ha bekiab\u00e1lt, hogy mindj\u00e1rt j\u00f6v\u00f6k…”<\/p>\n
Ma reggel f\u00e9l 8-t\u00f3l, ahogy minden nap, v\u00e9geztem a munk\u00e1m a k\u00f3rh\u00e1zban, viziteltem, betegeket l\u00e1ttam el, terhesgondoztam, „kism\u0171t\u00e9tet” v\u00e9geztem. Tudtam, hogy d\u00e9lut\u00e1n lesz k\u00e9t „nagy” m\u0171t\u00e9tem (a hasi\/laparoscopos m\u0171t\u00e9teket nevezz\u00fck „nagy” m\u0171t\u00e9tnek), de arra sz\u00e1m\u00edtottam, hogy addig m\u00e9g van id\u0151m. Ennek ellen\u00e9re\u00a011 k\u00f6r\u00fcl sz\u00f3ltak, hogy menjek le assziszt\u00e1lni egy nagy m\u0171t\u00e9tbe. Innent\u0151l kezdve \u00fagy alakult, hogy h\u00e1rom m\u0171t\u00e9tben oper\u00e1ltam egym\u00e1s ut\u00e1n,\u00a0amib\u0151l kett\u0151 borzalmas volt: v\u00e9rz\u00e9s, neh\u00e9z m\u0171t\u00e9ti szitu\u00e1ci\u00f3, fiatal n\u0151 sz\u00fcl\u00e9si k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek megtart\u00e1s\u00e1\u00e9rt v\u00edvott k\u00fczdelem, stb. V\u00e9g\u00fcl f\u00e9l 5 lett, mire legk\u00f6zelebb kil\u00e9ptem a m\u0171t\u0151b\u0151l. Ver\u00edt\u00e9kezve, sz\u00e9d\u00fclve, remeg\u0151 l\u00e1bbal, hisz\u00a0legut\u00f3bb reggeliztem, \u00e9s tal\u00e1n inni is akkor ittam utolj\u00e1ra, \u00e9s az \u00e9hs\u00e9gt\u0151l \u00e9s kimer\u00fclts\u00e9gt\u0151l m\u00e1r a szemem is k\u00e1pr\u00e1zott. Semmi m\u00e1sra nem tudtam gondolni, csak hogy\u00a0most azonnal musz\u00e1j ennem \u00e9s innom valamit, \u00e9s le\u00fcln\u00f6m egy kicsit.<\/p>\n
Viszont ott villogott a sok nem fogadott h\u00edv\u00e1s \u00e9s sms a betegekt\u0151l, akik t\u00f6bb \u00f3r\u00e1ja v\u00e1rtak r\u00e1m az oszt\u00e1ly k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontjain. K\u00f6z\u00fcl\u00fck sokan m\u00e1r hazamentek, mert megunt\u00e1k\/nem volt idej\u00fck v\u00e1rakozni (mellesleg menjek a francba, mi\u00e9rt mostanra h\u00edvtam ide akkor?!?!). M\u00e1sik r\u00e9sz\u00fck, igaz t\u0171r\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00fck hat\u00e1r\u00e1n, de v\u00e1rt. \u00c9s teljesen jogos k\u00e9r\u00e9s r\u00e9sz\u00fckr\u0151l, hogy ugyan n\u00e9zzem m\u00e1r meg \u0151ket, a leleteiket, \u00edrjam m\u00e1r meg „csak azt a receptet”, hisz \u00f3r\u00e1k \u00f3ta v\u00e1rnak id\u0151sek, fiatalok, kisbab\u00e1val itt \u00e9s otthon.<\/p>\n
De \u00e9n m\u00e9g mindig csak azt \u00e9rztem, hogy remeg az eg\u00e9sz testem, szapor\u00e1n ver a sz\u00edvem, hom\u00e1lyosan l\u00e1tok, m\u00e9hek z\u00fcmm\u00f6gnek a f\u00fclemben, \u00e9s valami bizonytalan k\u00f6d bor\u00edtja a tudatomat. Igyekeztem semerre sem n\u00e9zni, mik\u00f6zben p\u00e1nikszer\u0171en bemenek\u00fcltem az orvosi szob\u00e1ba, \u00e9s biztat\u00f3 mosoly er\u0151ltettem magamra azon betegek ir\u00e1ny\u00e1ba, akik m\u00e9gis \u00e9szrevettek, \u00e9s eln\u00e9z\u00e9st k\u00e9rtem t\u0151l\u00fck, hogy ilyen sokat kellett v\u00e1rni, de m\u0171t\u0151ben voltam, \u00e9s f\u00e9l pillanat \u00e9s m\u00e1r j\u00f6v\u00f6k is. A szob\u00e1mban leroskadtam az \u00e1gyra, felbontottam egy palack vizet, \u00e9s majdnem mind a m\u00e1sf\u00e9l litert egyh\u00faz\u00e1sra megittam. A kimer\u00fclts\u00e9gt\u0151l f\u00fajtattam kicsit. J\u00f6het a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9s: ennem kellett. Azonban a szob\u00e1ban csak csoki volt, \u00e9s a reggel hat \u00f3rai reggeli ut\u00e1n j\u00f3 lett volna\u00a0\u00edgy 5 k\u00f6r\u00fcl valami rendeset enni, legal\u00e1bb egy szelet kenyeret… N\u00e9zz\u00fck a lehet\u0151s\u00e9geket: n\u0151v\u00e9rszoba az el\u0151z\u0151 napr\u00f3l megmaradt k\u00f3rh\u00e1zi kaj\u00e1val\u00a0a folyos\u00f3 t\u00falv\u00e9g\u00e9n, \u00a0illetve b\u00fcf\u00e9 a f\u00f6ldszinten. Mindkett\u0151h\u00f6z ki kellett volna mennem a szob\u00e1b\u00f3l: ism\u00e9t l\u00e1tnak, ism\u00e9t nem vel\u00fck foglalkozok, ism\u00e9t elt\u0171n\u00f6k, uram bocs\u00e1’, m\u00e9g egy szendvics is lesz a kezemben, amikor visszafel\u00e9 j\u00f6v\u00f6k. Hagyjuk. Marad a csoki. Milk\u00e1t majszolva, felh\u00fazott l\u00e1bakkal\u00a0\u00fcltem az \u00e1gyon, \u00e9s azt k\u00edv\u00e1ntam, m\u00e9g 10 percig csak bambulhassak ki a fejemb\u0151l. Nem tov\u00e1bb. Csak m\u00edg rendezem a l\u00e9legz\u00e9sem \u00e9s egy\u00e9b alapvet\u0151 \u00e9letfunkci\u00f3im.<\/p>\n
Mik\u00f6zben az\u00e9rt im\u00e1dkoztam, hogy meg\u00e1lljon az id\u0151, eszembe jutott bar\u00e1tn\u0151m\u00a0fent id\u00e9zett mondata. Ha valaki egy rejtett\u00a0kamer\u00e1n engem figyelne, ugyanazt l\u00e1tn\u00e1. Sok beteg, terhes, p\u00e1ran kisbab\u00e1val \u00f3r\u00e1k \u00f3ta v\u00e1rnak r\u00e1m, \u00e9s \u00e9n, mikor v\u00e9gre r\u00e1\u00e9rek, mikor v\u00e9gre vel\u00fck foglalkozhatn\u00e9k, nem azt teszem, hanem „t\u00f6m\u00f6m a fejem”, \u00e9s sz\u00edvem szerint n\u00e9ha kikiab\u00e1ln\u00e9k, hogy mindj\u00e1rt j\u00f6v\u00f6k….<\/p>\n
L\u00e1bjegyzet: 1.) term\u00e9szetesen tudom, \u00e9s elfogadom, hogy minden munkahelyen vannak lusta \u00e9s oda nem ill\u0151 alkalmazottak, akik igyekeznek mindig a munka k\u00f6nnyebbik v\u00e9g\u00e9t megfogni. 2.) sokszor \u00e9n sem gondolok bele a „m\u00e1sik oldalba”, p\u00e9ld\u00e1ul amikor post\u00e1n, bankban t\u00fcrelmetlenkedek, hogy „mi\u00e9rt pont most fogyott ki a pap\u00edr a g\u00e9pb\u0151l”, „mi\u00e9rt pont most megy el wc-re”, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nben is „mi tart ilyen sok\u00e1ig?!”.<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Musz\u00e1j \u00edrnom k\u00e9t sort a mai napomr\u00f3l! De el\u0151bb n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t az el\u0151zm\u00e9nyekr\u0151l. Egy bar\u00e1tn\u0151mnek nemr\u00e9giben sz\u00fcletett meg m\u00e1sodik kisfia, aki sajnos a korasz\u00fcl\u00f6tt oszt\u00e1lyra ker\u00fclt, ahol a sz\u00edn tiszta magyar eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcggyel tal\u00e1lta mag\u00e1t szemben, legink\u00e1bb annak minden gy\u00f6trelm\u00e9vel, mintsem sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9vel.\u00a0Szeg\u00e9ny, \u00f3r\u00e1kon \u00e1t mes\u00e9lt az ottani\u00a0viszontags\u00e1gos helyzetr\u0151l.\u00a0Hossz\u00fa lenne most az eg\u00e9szet r\u00e9szletesen taglalni, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg majd … Read more<\/a><\/p>","protected":false},"author":4,"featured_media":32,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"inline_featured_image":false,"footnotes":""},"categories":[24],"tags":[18,19,20,21,22,23,25],"class_list":["post-30","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szemelyes-blog","tag-etkezes","tag-hypoglycaemia","tag-kimerultseg","tag-nogyogyasz","tag-orvos","tag-orvos-mindennapjai","tag-szulesz-nogyogyasz","generate-columns","tablet-grid-50","mobile-grid-100","grid-parent","grid-33"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/l33.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/30","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/l33.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/l33.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/l33.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/l33.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=30"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/l33.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/30\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15863,"href":"https:\/\/l33.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/30\/revisions\/15863"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/l33.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=30"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/l33.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=30"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/l33.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=30"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}