Minden kismama t\u00fcrelmetlen\u00fcl v\u00e1rja azt a pillanatot, amikor v\u00e9gre megmozdul a bab\u00e1ja, \u00e9s \u00e9rezheti, ahogy mocorog a pocakj\u00e1ban. Az igazs\u00e1g az, hogy a baba ekkorra m\u00e1r r\u00e9g megmozdult, csup\u00e1n mi nem \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck m\u00e9g \u2013 mindenesetre t\u00e9nyleg eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9rz\u00e9s, hogy tudjuk, ez a saj\u00e1t bab\u00e1nk odabentr\u0151l, r\u00e1ad\u00e1sul ez is egyfajta megnyugtat\u00f3 visszajelz\u00e9s, hogy minden rendben odabent.<\/p>\n
Nagyon sokszor kapom meg a k\u00e9rd\u00e9st a kismam\u00e1kt\u00f3l, hogy mikor fogj\u00e1k m\u00e1r \u00e9rezni a bab\u00e1t. Nem igaz\u00e1n lehet erre a k\u00e9rd\u00e9sre v\u00e1laszolni, m\u00e9gpedig az\u00e9rt nem, mert tot\u00e1l egy\u00e9ni. Tudom, mindenki nagyon szeretn\u00e9 min\u00e9l hamarabb, m\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert el\u0151tte gyakorlatilag semmi visszajelz\u00e9st nem kap az ember arra vonatkoz\u00f3an, hogy rendben van-e minden odabent. A mozg\u00e1s nagy m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151, mert onnant\u00f3l kezdve valamennyire lehet kommunik\u00e1lni a bab\u00e1val.<\/p>\n
\u00c9n is \u00e9ppen ez\u00e9rt v\u00e1rtam annyira, hogy v\u00e9gre \u00e9rezzem a l\u00e1nyokat. Ugye lombikos, nehezen \u00f6sszej\u00f6tt terhess\u00e9g, persze, hogy szerettem volna \u00e9n is tudni, hogy minden ok\u00e9. \u00c9s h\u00e1t az\u00e9rt m\u00e9gse ultrahangozhatom magam naponta\u2026 b\u00e1r bevallom, a k\u00eds\u00e9rt\u00e9s nagy volt \ud83d\ude09<\/p>\n
H\u00e1t, ami azt illeti, velem ezen a t\u00e9ren is sz\u00edv\u00f3zott az\u00e9rt picit az \u00e9let, mert annak ellen\u00e9re, hogy k\u00e9t baba is volt a pocakomban, \u00e9s ez\u00e9rt mindenki arra sz\u00e1m\u00edtott (am\u00fagy \u00e9n is), hogy hamar \u00e9rezni fogom \u0151ket, csak nem akart elj\u00f6nni az a nap. Teltek a hetek, m\u00e1s kismam\u00e1k m\u00e1r r\u00e9gen nemhogy \u00e9rezt\u00e9k, hanem k\u00edv\u00fclr\u0151l is l\u00e1tt\u00e1k a magzatmozg\u00e1st, n\u00e1lam meg m\u00e9g mindig semmi.<\/p>\n
Agg\u00f3dni persze nem agg\u00f3dtam, hiszen b\u00e1rmikor meg tudtam r\u00f3la gy\u0151z\u0151dni, hogy a bab\u00e1im j\u00f3l vannak, de az agyamra ment, hogy mindig mindenki k\u00e9rdezgeti, hogy \u00e9rzem-e m\u00e1r \u0151ket, \u00e9s mikor a v\u00e1lasz tov\u00e1bbra is \u201enem\u201d volt, nem akart\u00e1k elhinni! Mert az nem l\u00e9tezik, hogy k\u00e9t bab\u00e1t 20 hetesen m\u00e9g mindig nem \u00e9rzek, ilyen nincs, biztos nem veszem \u00e9szre, meg biztos nem tudom, hogy mit kell \u00e9rezni! (M\u00e9gis mit k\u00e9ne? Nyilv\u00e1n valami olyat, ami eddig nem volt, csakhogy ilyesmit egyszer\u0171en t\u00e9nyleg nem tapasztaltam).<\/p>\n
Azt\u00e1n elj\u00f6tt a pillanat: 24 hetesen v\u00e9gre \u00e9rezni kezdtem a csajokat, mindenki megnyugodhatott. \u00c9s meg kell mondjam, kor\u00e1bban \u00e9n T\u00c9NYLEG nem \u00e9reztem hasonl\u00f3t. Valamennyire magyar\u00e1zza a dolgot, hogy mindkett\u0151j\u00fcknek mells\u0151 fali lep\u00e9nye volt, ami tomp\u00edt sokat, viszont olyan ismer\u0151s\u00f6m is van, aki az els\u0151, egy szem bab\u00e1j\u00e1t meg 15 hetesen \u00e9rezte m\u00e1r mells\u0151 fali lep\u00e9ny ide vagy oda. Sz\u00f3val t\u00e9nyleg t\u00f6k egy\u00e9ni, de ami fontos: semmi bajt nem jelent, ha valaki k\u00e9s\u0151bb \u00e9rzi. Legfeljebb kiidegeli a k\u00f6rnyezete.<\/p>\n
\u00a0<\/p>