A menstruáció sokunk számára kellemetlen, és az alhasi görcsöket gyakran a természetes velejárók közé soroljuk. Részben igaz is: egy egészséges ciklus során előfordulhat fájdalom, feszülés, rossz közérzet. A probléma akkor kezdődik, amikor ezek a tünetek már messze túllépnek azon, amit a szervezet normális működésének tekintünk, és a testünk valójában figyelmeztetni próbál bennünket.
A témában Dr. Gánti Botond, az L33 Medical szülész-nőgyógyász szakorvosa van a segítségünkre.
A menzesz “normális” menete
Az orvosilag „tankönyvi” menstruáció rendszeresen, 21-35 naponta jelentkezik, nagyjából három–hét napig tart, és bár lehetnek görcsök, ezek nem bénítják meg a mindennapjainkat. A fájdalom általában enyhe vagy közepes erősségű, nem kényszerít ágyba, nem okoz hányást vagy ájulásérzést, és nem teszi lehetetlenné a munkát vagy a tanulást. A vérzés mennyisége sem szélsőséges: nem kell óránként betétet vagy tampont cserélnünk, és nem jár rendszeresen nagy alvadékokkal (megalvadt vérdarabokkal).
Nem tekinthető viszont normálisnak, ha a menstruációs fájdalom minden hónapban elviselhetetlen, ha az erős görcsök miatt rendszeresen hiányzunk a munkából vagy az iskolából, vagy ha a fájdalomcsillapítók alig vagy egyáltalán nem hatnak. Figyelmeztető jel az is, ha a görcsök már a vérzés előtt napokkal elkezdődnek, és a menstruáció végével sem szűnnek meg.
Ugyancsak gyanús, ha a fájdalom kisugárzik a derékba, a combokba vagy a végbél környékére, és ha hányingerrel, hasmenéssel, hideg verejtékezéssel vagy szédüléssel társul.
Érdemes odafigyelnünk arra is, ha a menstruációval együtt más panaszok jelennek meg: fájdalmas szexuális együttlét, kellemetlen érzés székletürítéskor vagy vizeléskor, rendszertelen vérzések a ciklus két menstruációja között, vagy az, ha a fájdalom az évek során egyre erősebbé válik. Ezek nem a „normális női működés” részei, hanem gyakran valamilyen háttérben álló betegség jelei.
Mi okozhat fájdalmas menzeszt?
A fájdalmas menstruáció mögött több ok is meghúzódhat. Előfordulhat, hogy a méh túl erősen húzódik össze a prosztaglandinok miatt (ezek hormonhoz hasonló, gyulladást és fájdalmat fokozó anyagok). Más esetekben konkrét nőgyógyászati betegségek állnak a háttérben. Ilyen lehet az endometriózis (amikor a méhnyálkahártyához hasonló szövet a méhüregen kívül jelenik meg), az adenomyózis (amikor ez a szövet a méh izomfalába nő), a mióma (jóindulatú izomcsomó a méhben), vagy a kismedencei gyulladásos betegségek – mondja Dr. Gánti Botond, az L33 Medical szülész-nőgyógyász szakorvosa. Ezek az állapotok gyakran lassan, fokozatosan romlanak, ezért eleinte könnyű őket „csak erős menstruációnak” elkönyvelni.
Éppen ezért fontos, hogy a fájdalmas menstruációt ne bagatellizáljuk, és ne próbáljuk éveken át egyszerűen túlélni. A nőgyógyász részletesen kikérdez bennünket a tüneteinkről, nőgyógyászati vizsgálatot végez, és szükség esetén ultrahangvizsgálattal egészíti ki azt, hogy kiderüljön, mi áll a fájdalom hátterében.
A pontos diagnózis után a nőgyógyász személyre szabott segítséget tud nyújtani. Ez lehet hormonális kezelés (a ciklust és a méh működését befolyásoló terápia), gyulladáscsökkentő kezelés, életmódbeli változtatások javaslata, vagy súlyosabb esetekben további beavatkozás.
