Ha természetes úton nem akar összejönni a kisbaba, egy párnak sok vizsgálaton át kell esnie, mire eljuthatnak a lombikig. Ezek egyike a petevezeték átjárhatósági vizsgálat, amivel kapcsolatban sok tény és tévhit terjed a köztudatban, ennek köszönhetően az érintett nők zöme nagyon fél tőle. Nem állítjuk, hogy ez lenne a legkellemesebb vizsgálat a folyamat során – sőt, alighanem valóban ez a legkellemetlenebb. De természetesen túlélhető, és hasznos információkkal szolgál a hogyan továbbal kapcsolatban.
Mi is az a petevezeték átjárhatósági vizsgálat?
A petevezeték átjárhatósági vizsgálatot a köznyelv „átfúvásnak” is nevezi, ez azonban eléggé félrevezető. Nem arról van szó ugyanis, hogy levegővel egyszerűen átfújjuk a petevezetékeket. Az átjárhatósági vizsgálat során kontrasztanyagos folyadékot juttatunk a méhbe, valamint feljebb, egészen a petevezeték végéig, hogy megnézzük, van-e elzáródás. A módszerrel ezért egyébként nem csupán a petevezetékeket, hanem a méhet is alaposabban meg tudjuk vizsgálni.
Hogyan zajlik a vizsgálat?
A petevezetékek átjárhatóságát 3 módon lehet ellenőrizni: röntgennel, ultrahanggal, illetve műtéti úton. Utóbbira akkor kerül sor, ha a pácienst valamiért egyébként is műteni kell. Mi a rendelőkben az ultrahangos módszert alkalmazzuk (hycosy), ezért ezt fejtjük ki részletesebben.
Ahogy írtuk, kontrasztanyag kerül a méhbe, méghozzá „alulról”, a méhnyakon át. Ez a kontrasztanyag az ultrahangon jól látszik. Ennek köszönhetően a méhtest nagyon alaposan vizsgálhatóvá válik, jól látszik minden apró eltérés, amit a szimpla ultrahangon nem feltétlenül lehetne látni. Például pici behúzódások, mióma, polip.
A méhből a kontrasztanyag a petevezetőkbe jut, és ha minden jól megy, akkor a petevezeték végén kiáramlás is látható. A folyadék áramlása is informatív: nem mindegy, hogy gyorsan vagy lassan áramlik-e, illetve maga a vezető vékony, vastag, közepes vastagságú. Ha egyáltalán el sem jut a kontrasztanyag az egyik vagy mindkét petevezeték végéig, akkor valószínűleg elzáródás áll fenn.
Mikor kell elvégezni a petevezeték átjárhatósági vizsgálatot?
Ennek a vizsgálatnak van optimális ideje, ami pedig a ciklus első fele, az úgynevezett follikuláris fázis. Vagyis a menstruáció után, de még az ovuláció előtt végezzük, aminek két oka van:
- ilyenkor látszanak jobban a méh esetleges eltérései, mert vékonyabb a nyálkahártya;
- ha esetleg megfogant a ciklusban egy terhesség, akkor az ovuláció után végzett vizsgálat valószínűleg véget is vetne neki, míg a follikuláris fázisban ez a veszély nem áll fenn.
Amikor tehát időpontot kérsz petevezeték átjárhatósági vizsgálatra, fontos, hogy a ciklusod első felére kérd – de erre valószínűleg egyébként is rá fognak kérdezni.
Fáj az átjárhatósági vizsgálat?
Nem fogunk hazudni: igen, fáj. Nem véletlen, hogy ez a legrettegettebb meddőségi vizsgálat, mert nagyon kellemetlen tud lenni, de egyénileg változó, hogy ki mennyire éli meg rosszul. Ezt lehetetlen előre megjósolni, de az általános észrevétel az, hogy ha van elzáródás, általában fájdalmasabb a vizsgálat, míg ha nincs, akkor kevésbé.
Görcsös, feszítő érzést tapasztalhatsz, aminek erőssége változó lehet az egyes pácienseknél. A vizsgálat során igyekszünk gyorsak lenni, és a lehető legkevesebb kellemetlenséget okozni – sajnos ez olyan, hogy ki kell bírni.
Mi van, ha elzáródott a petevezetőm?
Az elzáródott petevezetőre sok megoldás nincs. Ha legalább az egyik oldal rendben van, akkor lehet esély spontán teherbeesésre is (egyéb eltérések, problémák függvényében, természetesen). Ha azonban mindkettő elzáródott, akkor csak a lombikos eljárás (IVF), azaz a „beültetés” jöhet szóba megoldásként.
Ritkán, de előfordul, hogy éppen a kontrasztanyagos vizsgálat közbeni nyomás nyitja meg a petevezetőt – ez egy igen szerencsés fordulat, így ugyanis nyílik némi esély a spontán terhességre, ha addig nem is volt.
A petevezeték-átjárhatósági vizsgálat tehát valóban nem egy kellemes vizsgálat, de fontos, és az esetek nagy részében sajnos megkerülhetetlen. Kivétel lehet az a helyzet, amikor már ezt megelőzően fény derül olyan problémára, ami miatt csak a lombik jöhet szóba – ebben az esetben ugyanis lényegében nem számít, hogy átjárhatóak-e a petevezetők.
Semmiképpen nem szabad elkeseredni, ha a vizsgálat kedvezőtlen eredménnyel zárul: az orvostudomány ma már sok helyzetre kínál megoldást, a lombik ilyenkor is jó lehetőség!
