Google értékelés
5.0
3999 értékelés alapján
js_loader

online időpontfoglalás Receptírás

Termékenység

Ki számít idős első szülőnek, és mit jelent ez?

A gyemekvállalás átlagos életkora folyamatosan kitolódik, a nők egyre idősebb korban szülik az első gyermeküket. Míg 30-40 évvel ezelőtt az számított ritkának, ha valakinek 25 évesen nem volt már gyermeke, ma azt tartjuk kicsit furcsának, ha ennyi idősen van már. A biológia azonban nem változik, legalábbis nem ilyen gyorsan: a testünk szerint még mindig maximum 27-28 éves korig lenne ideális az első terhesség. Mit jelent ez azokra nézve, akik később szülnek?

Idős első szülő

Néhány évtizede idős első szülőnek számított az, aki 30 éves kor fölött volt várandós az első babájával. Ma már ez teljesen normális, egyre kevesebb nőnek van huszonéves korában gyermeke.

Az okokat hosszasan lehetne taglalni, de valójában elég egyszerűek: megváltoztak az életkörülményeink, és egzisztenciálisan, mentálisan is évekkel később jutunk el odáig, hogy vállaljuk az első terhességet. Ma már egyáltalán nem ritka, hogy valaki 30 éves kora fölött vállalja az első babát, de gyakori a 35 fölötti szülés is, sőt, egyre többen vannak azok, akik 40 körül vállalnak gyereket.

Éppen ezért, ma már az „idős első szülő” fogalma is mást jelent: egy 30 éves kismamát bőven nem tekintünk még idősnek, inkább csak 35 fölött használjuk ezt a kifejezést, habár ma már ebben a korban sem számít extrémnek gyermeket vállalni. Csakhogy a testünknek erről nem szól senki.

Milyen kockázatai vannak annak, ha valaki idősebb korban vállal gyermeket?

Tisztázzuk: itt most tehát elsősorban a 35 éves kor fölötti gyerekvállalásról beszélünk, a kockázatok pedig lehetségesek, de közel sem vehetők biztosra. Nem árt azonban tisztában lenni a lehetséges rizikókkal, és ennek fényében dönteni arról, milyen esetleges plusz vizsgálatok kérsz a kötelező terhesgondozáson kívül.

Az életkor miatti rizikók a következők lehetnek:

  • Nehezebb teherbeesés: eleve nehezebben foganhat meg a baba, de ha már kismama vagy, ezen a részen túl is vagy 😊
  • Nagyobb a vetélés esélye: sajnos az átlagosnál valamivel nagyobb a vetélés esélye, ha a kismama idősebb, ezért fokozottan kell magadra vigyáznod – ami véletlenül sem fekvést jelent! Egészséges táplálkozás, mérsékelt, de rendszeres mozgás, és a nyugalom hozzájárulnak a problémamentes terhességhez.
  • Megnő a kromoszóma-rendellenességek kockázata: sajnos minél idősebb az anya, annál nagyobb a valószínűsége a kromoszóma-rendellenességeknek. Ez indokolja, hogy elvégeztess néhány plusz vizsgálatot, mint például a kombinált teszt, vagy valamelyik NIPT teszt, amik az anyai vérből tudják nagy pontossággal megállapítani, hogy fennáll-e ilyen jellegű probléma.
  • Nagyobb a terhességi komplikációk valószínűsége: az idősebb kismamáknak sajnos nagyobb az esélyük olyan komplikációkra, mint a terhességi diabétesz (GDM), a toxémia, illetve a terhességi magasvérnyomás.
  • Nehezebb lehet a terhesség, valamint a szülés utáni regeneráció: az idősebb szövetek kevésbé tudnak alkalmazkodni, nem gyógyulnak olyan gyorsan. Ezért maga a várandósság is nehezebb lehet, valamint a szülés utáni gyógyulás is elhúzódhat, akár természetes szülés volt, akár császármetszés.

Kellenek-e plusz vizsgálatok?

Hivatalosan 37 éves kortól szoktunk javasolni plusz vizsgálatokat a kismama életkorára való tekintettel. Hogy ezek milyen vizsgálatok, az több tényezőtől is függhet, többek közt a szülők anyagi helyzetétől is, ugyanis nagyon sok jó vizsgálat fizetős és nem olcsó. Ide tartoznak a NIPT-ek, amik ugyanakkor nagy pontossággal szűrnek viszonylag sok rendellenességet, ezért azt szoktuk javasolni, hogy aki megengedheti magának, mindenképpen végeztessen el ilyen szűrést.

Szerencsére azonban más lehetőségek is vannak: a kombinált teszt például lényegesen olcsóbb megoldás. Ez a vizsgálat egy alapos ultrahangvizsgálat, valamint az anya vérének vizsgálatának együttese, így tudja megállapítani, hogy mennyi esély van magzati rendellenességre. A kombinált teszt a Down-, Edwards-, illetve Patau-szindrómát szűri, de az ultrahangon egyéb eltérésekre is fény derülhet.

magzati szív ultrahang egyáltalán nem kellemetlen vagy invazív, mégis nagyon hasznos vizsgálat, ami szintén segíthet fényt deríteni jó néhány esetleges problémára.

Invazív vizsgálatok

Invazívabb, diagnosztikai értékük miatt mégis a mai napig fennálló lehetőség az amniocentézis, valamint a magzatboholy-mintavétel. Az amniocentézis során a magzatvízből, a magzatboholy-mintavétel során a lepényből vesznek mintát, és azt elemzik laboratóriumban.

A probléma, hogy ezeknél van 1-2% esély a vetélésre – nem nagy kockázat, de nem is elhanyagolható. A NIPT-ek azonban ma már nagyrészt helyettesítik ezeket, és tökéletesen biztonságosak.

Szakértői segítség a témában

L33 Medical