Sokan úgy gondolják, hogy ha évente egyszer elmennek a hagyományos nőgyógyászati rákszűrésre, akkor mindent megtettek a méhnyakrák megelőzéséért. A valóság azonban ennél árnyaltabb. A méhnyakrák hátterében majdnem minden esetben ugyanaz a tényező áll: a tartós, magas kockázatú humán papillomavírus (HPV) fertőzés. A citológiai vizsgálat fontos, de önmagában nem mutatja meg, jelen van-e a vírus, és okoz-e már olyan sejtváltozásokat, amelyek később súlyosabb irányba fordulhatnak. Épp ezért vált mára a HPV-szűrés a méhnyakrák megelőzésének egyik legfontosabb eszközévé.
A témában Dr. Tamás Szigethy, az L33 Medical szülész-nőgyógyásza van a segítségünkre.
Citológia vagy HPV szűrés?
A citológiai vizsgálat azt vizsgálja, vannak-e már olyan kóros sejtek a méhnyakon, amelyek rákmegelőző állapotra utalnak. Ez azonban egy „következményvizsgálat”: a betegségnek azon fázisát látja, amikor a sejtek már megváltoztak.
A HPV-teszt ezzel szemben magát az okot keresi. A magas kockázatú HPV-típusok jelenléte önmagában még nem jelent betegséget, de jelzi, hogy fokozott odafigyelésre van szükség. Ha a vírus kimutatható, a nőgyógyász szorosabb kontrollt, célzottabb vizsgálatot vagy korai beavatkozást javasolhat, így az elváltozás jó eséllyel soha nem jut el a rákmegelőző vagy a rákos stádiumba.
A méhnyakrák lassan fejlődik ki. Hosszú ideig észrevétlen maradhat, tünetek nélkül. Pontosan ezért veszélyes az a tévhit, hogy ha „minden rendben van”, ráérünk jövőre is szűrésre menni. Sok nőnél a HPV már évekkel korábban jelen van, miközben a citológia még negatív eredményt ad. A háttérben azonban már elindulhatnak olyan sejtváltozások, amelyeket csak akkor látunk, amikor előrehaladottabb stádiumba értek. Ha ilyenkor derül ki a probléma, a kezelés is összetettebb, a lelki teher pedig lényegesen nagyobb.
A HPV-szűrés viszont ezt az időablakot hozza előre. Megmutatja, van-e ok az odafigyelésre még azelőtt, hogy a sejtekben bármilyen kóros eltérés kialakulna. Ez az oka annak, hogy a modern irányelvek világszerte egyre inkább a citológia és a HPV-teszt kombinációját tartják a legbiztonságosabb megoldásnak.
A gyakorlatban ez egy nagyon egyszerű és fájdalommentes vizsgálatot jelent: ugyanabból a mintából, amelyet a rákszűrés során vesznek, egy laboratóriumi teszt kimutatja, jelen van-e bármely magas kockázatú HPV-típus – mondja Dr. Szigethy Tamás, az L33 Medical szülész-nőgyógyásza. Ha az eredmény negatív, az óriási megnyugvást ad, és ennek alapján a jövőbeni vizsgálatok időzítése is személyre szabható. Ha pedig pozitív, az sem ok a pánikra, inkább egy lehetőség: időben kiderül, hogy érdemes szorosabban követni a méhnyak állapotát, és megelőzni a későbbi problémát.
A HPV-teszt tehát még csak nem is egy „plusz vizsgálat”, hanem egy biztonságot adó teszt, mellyel még az előtt észlelhetőek a figyelemre okot adó jelek, hogy azoknak esélye lenne kórossá válni.
Ha bármilyen bizonytalan tünet – például szokatlan folyás, együttlét utáni vérzés vagy rendszertelen pecsételés – jelentkezett, érdemes mielőbb elvégeztetni a vizsgálatot, hiszen a méhnyakrák az egyik leghatékonyabban megelőzhető daganat.
Ne halogasd a vizsgálatot – fordulj bizalommal szakorvosainkhoz!
