A cikk a Nőgyógyásznapló Blog archívumából van és ezért tartalmazhat elavult információkat. Amennyiben nőgyógyász segítségére van szüksége, keresse kollégáinkat.
A hétvégi ügyeletek általában az elmebaj jegyében telnek. És nem – csak – az a baj, hogy ketten ügyelünk 3 emeletre, ezen belül 3 osztályra, egy ambulanciára és egy szülőszobára; sőt, még az sem baj, ha rendesen kell dolgozni, ha életet kell menteni, ha szövődmény van, ha súlyos állapotú beteg érkezik, ha tényleg baj van… Ezeket megoldjuk. Ha kell vért izzadva, éhesen, egy szemhunyást sem aludva. Mert ez a hivatásunk, mert ez a munkánk, mert megszoktuk, mert ezt szeretjük – ki miért.
Az igazi őrületet az ambulancia, azaz a járóbeteg ellátás jelenti. Ami ügyeleti időben csak és kizárólag SÜRGŐSSÉGI ellátásra korlátozódhat. /definíció: „Olyan ellátás, mely előre nem tervezhető, nem ütemezhető, azaz az ellátás elmaradása, az ütemezett rendben történő nyújtása az egészségi állapot kockázatát (állapotromlás, maradandó egészségkárosodás vagy tűrhetetlen fájdalom) okozza”/
Idegőrlő, amikor a sokadik beteget látjuk egyáltalán oda nem illő problémával, miközben máshol, például a szülőszobán rossz egy baba szívhangja, vagy az osztályon egy frissen operált beteg vérzik – akik mellé így nem jut orvos.
Összegyűjtöttem a leggyakrabban előforduló „panaszokat”, kifejezéseket, amiket mihelyst meghallunk, a hátunkon is feláll a szőr.
1.) „Hüvelyfolyásom van” – módfelett kellemetlen, nő vagyok, nekem is volt már, tudom. Igazán sajnálom, de egyáltalán nem ügyeletre való! Szakrendelőbe kell menni, addig pedig számtalan készítményt lehet kapni a patikában recept nélkül, amikkel lehet próbálkozni – hátha meg is gyógyul addigra.
2.) „Kérek egy ultrahangot/vérvételt/CT-t/…” – rendelni az étteremben kell rántott húst bubimentes vízzel. Itt majd az ügyeletes orvos legjobb szakmai tudása szerint eldönti, hogy milyen vizsgálatokra van szükség. Ha szükséges, lesz ultrahang/vérvétel illetve minden, ami kell. Ha nem igényel a kórkép ilyen vizsgálatokat, akkor viszont nem. Bízzunk az orvos tudásában, ezért kerestük fel!
3.) „Menstruálok” – ??? Ja, vacak, kellemetlen, néha jobban fáj, néha kevésbé, néha több vér jön, néha kevesebb. Ismétlődik minden hónapban. Vannak szuper fájdalomcsillapító, görcsoldó gyógyszerek, aki nagyon görcsölős, biztos mindenféle van otthon a házipatikában. Ha valamiért kivételesen nagyon fájna, akkor is érdemes a háziorvosi ügyeletre elmenni, ahol tudnak fájdalomcsillapító-görcsoldó injekciót adni. De ne a kórházba. Nem odavaló.
4.) „Reggel fájt, aztán elmúlt, most már semmi baj, de nem merek így nekimenni az éjszakának” – vagy bármi hasonló mondat. Ahogy azt ilyenkor maga a beteg is kimondja, már semmi baj. Valamikor volt, de már nincs. Akkor most mi is a sürgősségi, értsd: életmentő teendő ebben az esetben?
5.) „És fiú vagy lány lesz?” – Ha kismamát sürgősséggel ultrahangoznak valamiért, az a lehető leglényegtelenebb, hogy a magzat fiú, vagy lány-e. Sokkal fontosabb, hogy hogy fekszik, mekkora, mennyi a magzatvíz, milyen a köldökzsinórban a véráramlás, stb… ne zavarjuk az orvost azzal, hogy oda nem illő kérdésekkel bombázzuk. Hagyjuk, hogy elvégezze a dolgát, hogy megoldást nyújtson a problémára – hisz ezért kerestük fel! A magzat nemének megállapítása nem tartozik a sürgősségi betegellátás körébe.
6.) „Nem tudok elmenni az sztk-ba, mert olyankor dolgozom/most értem rá/csak most tudok eljönni…” – könyörgöm: ne! Ha ügyeletre jön valaki, legalább találjon ki valami rendes indokot, hogy miért szükségszerű most megvizsgálni őt…. A „most érek rá” nem indok. Úgy is mondhatnám, hogy indokolatlan ügyeleti ellátás… (sok országban kifizettetik). Én is csak munkaidőben tudok elmenni a bankba például. Ha nagyon nem sikerül munkaidőben sehova sem eljutni, akkor még mindig ott vannak a magánrendelők: sok esetben késő estig várják a betegeket.
7.) „Hónapok óta ….. (bármi)” – a fentiek után ugye ezt már nem kell magyaráznom? Ha valakinek hónapok óta tartó panasza van, akkor az tuti nem sürgős, hisz hónapok óta együtt él vele. Ez esetben ismét nem indokolt az ügyeleti ellátást igénybe venni (kivéve: hónapok óta folyamatosan vérzek, bár ez is érdekes, akkor miért várt hónapokat, miért nem ment pl 2 hét után orvoshoz? És ha nem ment, akkor valószínű mégsem olyan nagy a baj).
8.) Bármilyen diagnózis (pl: petefészek gyulladásom van, cisztám van, stb) – hagyjuk a diagnózis felállítását az orvosra. A beteg szorítkozzon csak a panaszokra, pl: fáj, görcsöl, szúr, éget, lázam van, vérzik. Az orvos ezt tanulta, nem kell neki „segítség” a diagnózis felállításához. (még akkor sem, ha „már egyszer volt petefészek cisztám, és most ugyanúgy fáj a hasam, mint akkor”)
9.) „Pozitív a terhességi tesztem, és nagyon izgulok” – elhiszem, én is izgulnék; örülök és gratulálok, azonban nem az ügyelet a megfelelő helyszín arra, hogy megnézzük, dobog-e már a „kisbaba” szíve, és „minden rendben van-e”. Erre alkalmasak a szakrendelők és magánrendelések, ahol még képet is kaphat, tájékoztatják a további teendőkről, beutalókat kap, felteheti a kérdéseit, stb… – ugye jobb így, mint egy szúrós szemmel néző ügyeletes orvos…
10.) „Fáj a petefészkem” – a személyes kedvenc mondatom. Attól, hogy valakinek az alhasa (hasa alsó része) fáj, még egyáltalán nem biztos, hogy a petefészke fáj! Nagyon sok minden más szerv-szervrész van még azon a tájékon, ami fájdalmat tud okozni. Csak az alhasi fájdalmak differenciál diagnosztikájáról (kórképek egymástól való elkülönítése) több száz oldalas könyvek vannak. Maradjunk annyiban, hogy „fáj a hasam”.
Összességében azt tudom javasolni, hogy nőgyógyászati ügyeleti ellátás esetén is a Magyarországon szokásos utat kövessük, miszerint ha nem sürgős esetről van szó: várjuk meg a hétköznap délelőttöt, amikor a szakrendelőt/háziorvost rendelési időben kereshetjük fel a problémánkkal. Amennyiben tényleg hirtelen kialakult, panaszokat okozó dologról van szó, és munkaidő van: akkor is a háziorvos vagy sztk-orvos legyen az első, akit meglátogatunk. Ügyeleti időben keressük a háziorvosi ügyelet, majd a sürgősségi osztályt, ahonnan – amennyiben szükséges – nőgyógyászati vizsgálatot is fognak kérni.
Kivéve ha kóros(!) hüvelyi vérzés van, vagy kismamáról van szó, ők kereshetik rögtön a nőgyógyászati ügyeleti ellátást.
Ha ezeket figyelembe vesszük: nem terheljük meg fölöslegesen a rendszert, nem adunk szükségtelen plusz munkát az amúgy is agyonhajszolt orvosoknak, és nem utolsó sorban: tiszteletet tanúsítunk a valóban sürgős ellátást igénylő embertársaink iránt.
Köszönjük.
Egy gyűjteményt tök szívesen olvasnék (ha még nincs) a 72 órás tabi kifogásokról. Persze van amikor oké, de gondolom a többsége ilyen nagyon levágos baromság.
A 6-os ponttal különösen nagyon (fokozhatnám még) egyetértek.
Erre az amerikai modell egyébként jobban tetszik. (Kanadában lakom) Itt ha valakinek baja van bemegy a walk in rendelőbe. Olyan mint a háziorvos, de azért más. Sürgősségi is, de még járóbeteg. A Vészhelyzet nem itt játszódik, kb, mint a Providence sorozat.
Én hasi (baromira) fájással mentem ilyen helyre, és szépen küldtek ilyen-olyan kivizsgálásra. De nem volt elöttem egy levágott karú, lábú vérző ember sem, azokat viszok Dr. Kovácshoz.
Magyarországon a háziorvosi rendszer a legnagyobb probléma. Egy helyre lehet menni, adott napokon 2-szer egy héten. Mennyivel egyszerűbb az amerikai modell, hogy oda mész ahova akarsz (a legközelebbibe) és amikor akarsz. Így az ügyeletre tényleg csak az kerül, akinek már nagy a baja. (bocs a terjedelemért)
:D:D Jaj, de jót nevettem. Főleg az utolsón. Teljesen magamra ismertem, mert hát ‘az én hasam, ki tudná jobban, pontosan mi fáj benne?’ :D:D
mellékesen jegyezném meg nem csak a Nőgyógyászatot borzolják hasonló mondatokkal…. Járóbetge rendelésen dolgozva …. az ügyelet nem nálunk van …. SÜrgősségi ellátás sem… arra ott az SBO! DE olykor HÁZIORVOSOK Sürgős jelzéssel küldik be hozzánk beteget!! 1. Qrvára nem jó helyre küldte a beteget, Másik utca másik épület!! 2. A beutaló első mondata Hónapok óta tartó …. fájdalom miatt…. Na ez nem a SÜRGŐS kategória és ezt a beutalót kiállító, aláíró, szignózó ORVOS IS tudhatná!! 3. amikor a beteg adatiba beletekintve kiderül, hogy 3 napja már az SBO-n vagy másik ugyanezen szolgáltatás orvosa már vizsgálta ugyan ezzel. a „PANASZ KÖRREL” Na EZT NEM SZERETEM mikor HÜLYÉNEK is néznek!! És elhiszem, hogy nálunk az SBO-n tele van a zacsi a hócipő mindenkinek mikor átküldünk oda egy ilyen beteget… mert szabály az szabály, időpontot nem írhatunk a beutalójára hisz szerepel rajta a sürgős felirat!! Ott meg majd meg bolodnul majd a kedves doktor!! DE a kedves HO kollega ba….tt ki vele köszönje meg neki !!
Kedves Erika, véleményem szerint egy beküldő szakorvos vagy háziorvos nem szórakozásból rak „S” betűt a beutalóra. A hónapok óta tartó nem szűnő panasz-„kör”, illetve a másutt már vizsgált és fel nem derített tünet is igényelhet sürgősségi ellátást, lehet hogy pont a már kizárt enyhébb, vagy könnyen kizárható, diagnosztizált kórképek hiánya miatt. És lehet a páciensnek olyan kórtörténete is, amit a beküldő orvos nem részletez, mert sok helyet is időt igényel, illetve gyanakodhat a beküldő orvos is olyasmire, amit nem oszt meg azonnal a beteggel.
Az előttem szóló annyira alpárian fogalmazott, hogy nem is tudtam a tartalomra figyelni. Az ilyen dolgozó (mint az előttem szóló) miatt félek sokszor orvoshoz menni, én érzem magam kellemetlenül, hogy megzavarom olyan unalmas problémával, mint a fogamzásgátló tabletta felírása. Kerestem is a cikkben ezt, mert én azt tapasztalom, hogy ez is egy zavaró dolog az orvosok szemében. Hozzáteszem, szakrendelőbe járok ilyen ügyben, de volt, hogy soron kívül kellett bemennem, mert a két hétre kapott időpont épp egy nappal később volt, mint a kezdőnapom. Ez valóban nem egy életmentő ellátás, de ennek elmaradása komolyan befolyásolhatja egy ember életét. A cikk tartalmával egyébként egyetértek, az 5. pont kivételével.
Nincs ebben semmi alpári,mert igaza van…. Ma már egy pattanásért is mentőt hívnak
3. – van, amikor nem menstruáció az, ami annak látszik, hanem mondjuk vetélés… pl… vagy mióma okozta „(ki)vérzés”, fájdalom – szart se ér a vastabletta, görcsoldó, sokszor nézik be a miómát, a nő meg szinte „hazajár” a kórház sürgősségiére…
6. – pont a nőgyógyászatra jellemző (pl. Vác), hogy 8-15-ig vannak, pénteken délig. Bocs, maszekra nincs pénz (akármennyire is ez a cél), ez pont munkaidő – az ivarérett nők általában még munkaképesek. Akkor most mi van, hová menjek a kehemmel és mikor?
Az orvosnak tudnia kell(!) kezelnie a hülyéket, okoskodókat, bárkit – és komolyan kell venni mindenkit, mert a blabla lehet, hogy nem is annyira blabla… Had ne kelljen elnézést kérnie senkinek azért, mert laikusként, félős időhúzósként éli meg az problémát, és az ügyeleten köt ki…
Úgy gondolom, hogy inkább menjen valaki ostobán, feleslegesen orvoshoz, mint egyszer ne amikor kell, és gond legyen belőle. Egy kissé „isten-orvos-vagyok” ez cikk – arról nem is beszélve, hogy a pofátlanok nem fogadják meg, a bátortalanok, akik meg úgy kúsznak el többnyire a dokihoz végszükségben, még később jutnak ellátáshoz a leoltás miatt.
Inkább kellene azzal foglalkozni, hogy a nővérke ne a betegfelvételi pulton játsszon a beteg pisijével és a kémcsővel, és ne oda rakják a vérmintákat – mert egy gyerek mondjuk leverheti, és hát tudjuk, hogy bármely testnedvet alapból fertőzőként kell kezelni… de sorolhatnám…
Szinte értem a jogalapot. Kivéve a 6.) pontot. Vendéglátózom nappal alszom éjjel dolgozom szezonban akár heti hét nap. Nem tudok elmenni az sztkba, de bizony undok módon beteg, az vagyok. Én se örülök de mindenkinek van az életében olyan időszak amikor nem döntheti el, hogy mikor és hogy szeretne dolgozni. Szóval muszály kitalalnia valamit ha rosszul van.
Igazi nagyképű „nagy fehér istennő” hozzáállás. Odajegy Londonba ha ennyire vacak ez?
A doktornő pedig nem játssza a ” a nagy fehér istennőt”…..Ismerni kell előbb és aztán véleményt alkotni…..
A velemenyemet egy blog eseteben nem a szemelyes benyomas alapjan alakitom ki, hanem a nagykepu, es minden empatiat nelkulozo, lekezelo stilusa alapjan. Csak az emberi tenyezot hagyta figyelmen kivul, a tobbi kontextualisan – nekem – teljesen erdektelen.
Ezzel vitatkozni fogok, mert én viszont személyesen is ismerem a doktornőt, aki messze nem lekezelő vagy minden empátiát nélkülöző sem emberként sem orvosként….Sőt…én több tucat orvosnál voltam mielőtt vele találkoztam volna….Akit te ilyennek titulálsz arról hadd mondjam el hogy az egyik legkedvesebb, tapasztaltabb, aranyosabb ember akit ismerek,aki soha cserben még nem hagyott, soha egyszer nem hibázott sem a gyermekem előtt, sem a terhességem alatt, soha türelmetlen-lekezelő vagy ingerült nem volt bármilyen nehéz műszakja lett volna vagy bármilyen fáradt volt, akármikor hivhattam vagy voltam nála mindig kedves és alapos volt ( Kb másfél éve ismerem)….Szerintem mielőtt véleményt alkotunk gondoljunk át dolgokat mert ez elég durva így ismeretlenül és minden dolognak két oldala van….
Az viszont igaz hogy ha valaki hülyeségek miatt megy orvoshoz az elvonja a szakellátást olyanoktól akik valóban rászorulnak…talán kritika előtt ezt kellene átgondolni és ezzel én befejeztem mert nem fogok olyan emberrel foglalkozni akim előbb ír mint gondolkodik….
Akkor most megismetelnem: nem erdekel – es a velemenyem szempontjabol is tokeletesen indifferens, hogy a doktorno az eletben milyen. Elolvastam amit irt es arra reflektaltam, es az alapjan minositettem. Az irasmu stilusa pedig pokhendi es kioktato, tehat nekem o ilyen. Nincs igenyem vitatkozni errol, es nem ketlem, hogy masok maskepp is ismerhetik. En csak azt mondom hogy – nekem – ez a 10 pont inkabb egy arrogans epehanyas, mint kozerdeku osszefoglalo. Keretik ezt is tiszteletben tartani.
Az írás sem pökhendi, sem kioktató, hanem ez a szomorú valóság, az emberek összetévesztik az ügyeletet a szolgáltatássel
Ja, persze az a szomoru. Ja, nem. Szerintem tovabbra is az szomoru, amit ez azl pokhendi orvosutanzat leirt. Odajegy Londonba – ott biztosan kepzettebbek a betegek. Vicc, hogy egy lekezelo, kioktato – pontokba szedett – ugyfelalazast koromszakadtaig vedetek. A vizvezetekszerelonek mondhatod, hogy „jojjon, csotores van” az nem sir, hogy helyette diagnosztizalsz, de egy ilyen istenkomplexusos majom igen. Alazat, szaktudas, empatia. Oruljunk ha legalabb az egyik van neki.
Ha végig lett olvasva a cikk címe akkor nem az lett mondva ( írva ) hogy mivel ne menj az ügyeletre hanem hogy mit ne mondj….Mivel jól ismerem a kórház nőgyógyászati ügyeletét a terhességem alatti időkből még igazat is kell adnom mert mindig telt ház és rohanás van ott és ennek ellenére soha nem volt velem senki türelmetlen, mindig odafigyeltek ami nem könnyű ha ennyi helyen kell(ene) egyszerre helytállni amit én is jól ismerek egészségügyisként…..
Na igen.A fél családom eü-s……de…..Nem mindig a beteg a hibás.2 hónapig véreztem elég komolyan.Háziorvos,szolgáltatás,néhány gyógyszer és blablabla.Zuhanyzás közben szószerint elöntött a vér és mivel kemény vagyok,saját lábon lementem a sürgősségire.Éppen elvetéltem.Sajnos senkinek nem tünt fel,hogy terhes vagyok.Vaskos anyai hasfal.Bahhh….A műtét után átnézték a testemet,hogy nincs – e folt.Aki ért hozzá,tudja miért.A sürgősségin rögtön elláttak,de itt mit kezdjek a két hónapja vérezgetek dologgal?Másik példa:apukám 3 napig ülve aludt mert annyira fájt a háta.Én nem lakom velük(400km),de anyu mondta,hogy nem megy sürgősségire,mert hétvége van és nem akar zavarni.Tüdőembóliája volt.Már jól van.Szóval az sem jó,ha nem merünk oda menni,mert lecsesznek,ha csak egy túlélős betegség.
Én sem ezt írtam , vannak esetek amikor menni kell és segítséget kérni….azt nem bántam én sem soha ha a betegeim valódi problémával jöttek oda mert valóban rosszul voltak…DE amikor egy beteg 180 as vérnyomással magas cukorral rosszul van és menteni kell őt, közben odajön egy másik pusztán tiszta ágyneműért vagy fejfájás csillapitóért….akkor gondoljuk át melyik is a sürgősebb…Én az ilyen esetre gondoltam nem a már nem birom tovább de még várok, hiszen én is inkább kivárok típus vagyok pont ilyesmik miatt hogy ne terheljem túl a rendszert…viszont ha nagy baj van nem kell gondolkodni és menni kell….Volt hogy én is alig mertem menni és kaptam is mert mentem de ilyenkor ki kell nyitni a szánkat ha nem ok nélkül megyünk….
Azt szeretném elmondani, én egy jó szándékú ember vagyok, nem célom trollkodni. Nőként, méh és petefészek tulajdonosaként írnék egy-két észrevételt a bejegyzéséhez.
Az ember lánya jó esetben ismeri a saját testét, és valahol talán az lenne a cél, hogy mindenki ismerje meg a sajátját. Különösen akkor, ha az illető orvos (nem személyeskedek), ez roppant hasznos lenne mindannyiunk számára. Legalább egy vashiányos vérszegénységet,vegyen észre már saját magán, ott a tükör, az sokat segít.
2) Igen gyakran nem orvosra, hanem diagnosztikai eszközre van szükségem,(csak sajnos ez a kettő gyakran össze van kötve)kioktatásra nem.
8),10) Az ember lánya egy idő után már rutinos versenyző, másként fáj egy petefészek gyulladás, ciszta, és másképpen a vastagbél, vakbél gyulladás stb. Az én testem. Nem rabolnám sem a saját sem az orvos idejét, ha tudom megmondom mi a bajom. Azért is mert az idő drága, és az egészségemről, és az életemről beszélünk. Azt nem is említem, ha tudom mi a bajom az orvos mégis félre kezeli,nem veszi észre akkor perelhetem,teljesen jogosan.
3) Azt is el kell mondanom nőként, ha nagyon vérzik, az sosem jelent jót Vegyünk mondjuk óránként csak 2 deci kiömlőt, elég hamar elvérezhet az ember lánya.
És itt van két ajándék kérdés, amit meg szoktam kérdezni nőgyógyásztól, ha lehengerel a stílusa: mi okozza a terhességi toxémiát, valamint mi a különbség bv és dysbiosis között? Üdvözlettel