Május első vasárnapja az édesanyák ünnepe. Nekünk, nőgyógyászoknak nagyon sokszor van szerencsénk megélni születés, az anyává válás csodáját, ezért természetesen az édesanyák ünnepe mellett sem mehetünk el szó nélkül. A jeles alkalomra egy kis érdekességgel készültünk: összehasonlítottuk, hogy mennyire más a mai anyák helyzete, mint az ő édesanyjuké volt az 1980-1990-es években, milyen volt egy terhesség akkor, és milyen most, illetve mennyire másképp ment az élet egy kisbaba mellett a mostanihoz képest.
A nulladik pillanattól tudunk a terhességről
Már a terhesség kezdete is teljesen más: míg régen az első menstruáció elmaradása után sejthették, a második után pedig nagyjából biztosak lehettek benne a nők, hogy babát várnak, addig a modern terhességi teszteknek köszönhetően gyakran már a kimaradó menzesz előtt, de legkésőbb annak idejében tudják, hogy lakik valaki a pocakban. Az úgynevezett 0. ultrahangon pedig már a néhány milliméteres embriót és megcsodálhatják a büszke leendő szülők, amire a mai nagyszülők generációjának szintén nem volt lehetősége.
Hány évesen számít valaki „öreg első szülőnek”?
A gyerekvállalás ideje jócskán kitolódott a ’80-as évek óta. Ma 40 éves kor alatt eszünkbe se jut, hogy valaki „öreg első szülő” lenne, de még orvosilag is csak 35 fölött számít valaki annak. 30-40 évvel ezelőtt azonban arra is furcsán néztek, aki 25 fölött vállalta az első babáját, 30 fölött pedig már határozottan öregnek számított az első gyerekhez. Mostanság az a ritka, ha valaki 25 éves kor alatt szül.
Ma a szőr ciki, régen a hiánya volt az
Az intim területek karbantartására vonatkozó szokásaink is változtak. Ha elképzelem, hogy a ’80-as években egy huszonéves nő borotváltan érkezik a nőgyógyászhoz, szinte érzem a meglepődést, és talán kicsit a rosszallást is. Ezzel szemben a mai fiatal nők nagy része kínosnak érzi, ha nem éppen frissen borotváltan jelenik meg az orvosnál, akut esetekben, amikor nem volt idő a borotválkozásra, nem ritkán magyarázkodni kezdenek. Itt meg is ragadnám az alkalmat, hogy tudatosítsuk: az orvost egyáltalán nem érdekli, hogy kinek van vagy nincs intim szőrzete, emiatt kár aggódni.
Babonák a terhesség alatt
Valószínűleg az információhiány lehet az oka, hogy néhány évtizeddel ezelőtt számos babona élt a köztudatban a terhességgel kapcsolatban: bizonyosság hiányában igyekeztek a kismamák a megfigyelésekre alapozni.
Csak néhány ezek közül:
- ha édeset kívánsz, lányod lesz, ha sósat, akkor fiad;
- ha émelyegsz, rosszul vagy, akkor lányod lesz, ha jól viseled a terhességet, akkor fiad;
- ha csúcsos a hasad, a lakója kisfiú, ha inkább kerek, akkor kislány;
- ha ég a gyomrod, a baba nagy hajjal születik.
Ma már többnyire tudjuk, hogy ezek csak babonák, és nem sok alapjuk van.
Meglepi a szülőszobán
Nem véletlen, hogy sok babona a gyerek nemét érinti: régebben csak a szülőszobán derült ki, hogy kisfiú vagy kislány érkezik a családba. Manapság azonban az sem ritka, hogy már a 12 hetes ultrahangon meg tudják mondani a baba nemét, és a legtöbb szülő érdeklődik is, amint lehet.
Terhesvitaminok
A mai nagyszülők idejében a terhesvitamin újdonságnak számított, kicsit féltek is tőle, sokan azt gondolták, hogy túl nagy súlyú újszülöttet eredményez. Ma már tudjuk, hogy a terhesvitamintól nem születnek nagyobb babák, a szedésük pedig teljesen alapnak számít a várandósság során.
Mennyit kell orvoshoz járni?
A mai kismamák szüleim gyakran elcsodálkoznak, hogy milyen gyakran kell vizsgálatra járnia egy várandós nőnek. Az ő idejükben jellemzően egyetlen ultrahangvizsgálat volt az egész terhesség alatt, ma pedig a várandósságot megállapító 0. ultrahang mellett 3 „kötelező” ultrahang az alap, illetve szükség szerint előfordulhat, hogy az orvos többet rendel el. A babamozikról nem is beszélve.
Sírni hagyni a babát bűn vs. nem kell minden nyekkre ugrani
Anyáinktól valószínűleg azt a tanácsot kapjuk, hogy ne ugorjunk a baba minden nyekkenésére, hogy megkaphassuk el. Ez totálisan ellentmond a modern elveknek, melyek szerint a biztonságos kötődés kialakításához elengedhetetlen, hogy a babát ne hagyjuk sírni, mindig reagáljunk az igényeire.
3 óránként etetés vs. igény szerinti szoptatás
A baba táplálásában is sokat változott a hozzáállás. Míg régen szentírás volt a 3 óránkénti etetés, ma már az igény szerinti szoptatás az elsődleges ajánlás. Tápszeres táplálásnál jobban megmaradt a rendszeresség, azonban itt se veszik már annyira szigorúan az időzítést. A hozzátáplálás is teljesen eltérően zajlott: ma a WHO ajánlása az, hogy elég 6 hónaposan elkezdeni kóstoltatni a csecsemőt, míg a nagyszülők nem ritkán már 6 hetesen, de maximum 3 hónaposan hozzátáplálták a sajátjaikat, 6 hónaposan pedig már több étkezés is ki volt váltva.
A modern technika vívmányai
És persze nem szabad elfeledkezni a modern technika olyan vívmányairól sem, mint az eldobható pelenka, a mellszívó, sterilizáló stb., amik lényegesen könnyebbé teszik a fiatal anyukák életét. Az idősebb generációnak a textilpelenka mosása, a kézi fejés, valamint a cumik, cumisüvegek kifőzése mindennapi programot jelentett.
Anyának lenni teljesen más a mai generációnak, mint az előzőnek, és valószínűleg ehhez képest is nagyon más lesz a következőnek. Ez a szerep könnyű sosem volt, de mindig csodálatos.
Szeretettel köszöntünk minden Édesanyát!
