A gyermekvállalás átlagos életkora évről évre kitolódik: a nők egyre később hozzák világra első babájukat. Míg 30-40 éve az számított kivételnek, ha valaki 25 évesen még gyermektelen volt, ma inkább az tűnik szokatlannak, ha valaki ennyi idősen már szülő. A biológia azonban nem idomul ilyen gyorsan: a női test számára továbbra is 27–28 éves korig volna ideális az első terhesség. Mit jelent ez azoknak, akik ennél később vállalnak gyermeket?
Idős első szülő
Pár évtizede annak számított „idős” első szülőnek, aki 30 éves kora fölött lett várandós. Ma ez teljesen hétköznapi; egyre ritkább, hogy valaki a húszas évei elején szüljön. Az okok kézenfekvőek: megváltozott az életmódunk, később jutunk el egzisztenciálisan és lelkileg is oda, hogy vállaljuk az anyaságot. Így már a harmincas, sőt a 35 év fölötti első terhesség is gyakori, és egyre több a 40 körül szülő nő.
Ennek megfelelően az „idős első szülő” fogalma is tolódott: egy 30 éves kismamát ma senki sem tart idősnek; inkább 35 év fölött használjuk ezt a kifejezést – még ha ekkor sem számít rendhagyónak a gyermekvállalás. A testünk igényei azonban mindvégig ugyanazok maradnak.
Milyen kockázatokkal jár a későbbi gyerekvállalás?
Az alábbiak főként a 35 év fölötti terhességekre vonatkoznak. A felsorolt rizikók lehetségesek, nem pedig elkerülhetetlenek, mégis jó róluk tudni, hogy szükség esetén kérhessünk extra szűréseket a kötelező vizsgálatokon túl.
- Nehezebb fogantatás. A teherbeesés eleve körülményesebb lehet, bár aki már várandós, ezen a részen túl is van. 😊
- Nagyobb vetélési kockázat. Idősebb kismamáknál valamivel magasabb a vetélés esélye, ezért fontos a kiegyensúlyozott étrend, a mérsékelt, rendszeres mozgás és a lelki nyugalom.
- Gyakoribb kromoszóma-rendellenességek. Az anyai életkorral nő a rizikó, ezért érdemes kombinált vagy NIPT-tesztet végeztetni, amelyek anyai vérből nagy pontossággal szűrnek.
- Terhességi komplikációk. Idősebb korban gyakoribb a terhességi diabétesz (GDM), a toxémia és a magas vérnyomás.
- Lassabb regeneráció. Az érettebb szövetek lassabban alkalmazkodnak és gyógyulnak, ezért maga a várandósság megterhelőbb, a szülés utáni felépülés pedig hosszabb lehet – akár természetes szülésről, akár császárról van szó.
Kellenek-e extra vizsgálatok?
Életkor alapján hivatalosan 37 éves kortól javasolunk plusz szűréseket. Hogy pontosan melyeket, az több tényezőtől – köztük az anyagi lehetőségektől – is függ, mert a korszerű vizsgálatok nagy része térítésköteles.
- NIPT-tesztek. Teljesen biztonságosak, nagy pontossággal szűrnek számos rendellenességet; ha megengedheted magadnak, érdemes elvégeztetni egyet.
- Kombinált teszt. Kedvezőbb árú alternatíva; részletes ultrahang és anyai vérvizsgálat együttese, amellyel a Down-, Edwards- és Patau-szindróma kockázata becsülhető, s közben más eltérések is felfedezhetők.
- Magzati szívultrahang. Fájdalommentes, nem invazív vizsgálat, amely számos fejlődési rendellenességet időben kimutathat.
Invazív vizsgálatok
Diagnosztikai értékük miatt továbbra is szóba jöhet az amniocentézis (magzatvíz-mintavétel) vagy a chorion-boholy-biopszia (lepénymintavétel). Ezeknél 1–2 %-os a vetélési kockázat – nem magas, de nem elhanyagolható. A modern NIPT-tesztek ugyanakkor legtöbbször kiváltják ezeket, teljesen kockázatmentes alternatívát nyújtva.
