Az orvostudomány mai állása szerint egy kisbaba kétféle módon jöhet világra: hüvelyi úton, illetve császármetszéssel. Előbbi út a természetes, ezért elsősorban erre rendezkedünk be. A császár inkább egy menekülőút, amikor a hüvelyi út nem működik, amikor valamilyen probléma adódik. Alapvetően összetesszük a kezünket, hogy létezik a császármetszés: rengeteg nő és kisbaba úszhatja így meg sértetlenül a szülést, akik másképp nem élték volna túl. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs az eljárásnak negatív oldala – és ez sokakat tölt el aggodalommal, félelemmel.

Miért végzünk császármetszést?
A császármetszés Magyarországon jelenleg nem egy választható opció: akkor történik, ha van valami konkrét oka. A sürgősségi császármetszés során természetesnek indult szülés közben adódik valamilyen akut probléma, életveszély, amit így lehet elhárítani. A programozott császármetszés egy fokkal érdekesebb kérdés: itt előre tudunk egy olyan problémáról, ami indokolja a császárt. Ez lehet abszolút vagy relatív indikáció:
- Abszolút indikáció alatt orvosilag azt értjük, amikor más módon képtelen lenne megszületni a baba. Ilyen például a harántfekvés, a placenta previa totalis, vagyis az az állapot, amikor a méhlepény teljesen fedi a méhszájat, így gyakorlatilag nincs út kifelé.
- A relatív indikáció azt jelenti, hogy a baba ugyan meg tudna születni, de nagyon nagy az esély valamilyen komoly sérülésre, ami egészségkárosodást okozna nála vagy az anyánál. Manapság ilyennek tekintjük a medencevégű fekvést, vagy ha a terhességgel kapcsolatos komplikációk miatt a baba nincs a legjobb állapotban.
Mindezek mellett létezik az úgynevezett profilaktikus, azaz megelőző császármetszés, amikor valószínűsíthető, hogy a természetes szülés során gond adódna. Például méhen belüli elhalás előzménnyel, GDM-es kismama esetén, vagy korábbi terhességi toxémia után, ismételten toxémiára utaló jelek esetében.
Milyen következményei lehetnek a császármetszésnek a babára nézve?
Bármennyire is indokolt, a császármetszés sokaknál idéz elő lelki problémákat. Számos anyuka érez lelkiismeret-furdalást amiatt, hogy nem tudta megszülni a gyermekét, aminek sokszor az az oka, hogy találkoznak azokkal a véleményekkel, amelyek szerint így hátrányból indul a baba, valamint a kapcsolatuk is.
Szerencsére azonban ez nem ennyire fekete vagy fehér. A császármetszésnek lehetnek negatív utóhatásai, de korántsem biztos, hogy lesznek. Az emberi személyiség rugalmas: nagy ellenállóképességgel rendelkezik, ha éri valamilyen trauma, sok védőfaktort aktivál, amivel kompenzálhat. Mindez pedig igaz a babákra is: ők is képesek feldolgozni a születésük nem éppen ideális körülményeit.
Utólag is sokat tehetsz
A szüléssel még nem dőlt el minden: rengeteg módja van annak, hogy ellensúlyozzuk a születéskori hatásokat. Ha egy életmentő műtét miatt elmaradt az aranyóra, miért ne pótolhatnád később otthon? Nyugodtan vedd magad mellé a babát, bújjatok össze, aludjon a mellkasodon. Szintén gyógyító lehet a hordozás, az igény szerinti szoptatás, az együttalvás – persze csak akkor, ha anyaként ezt érzed helyesnek.
Az első időszakban ezek a dolgok ösztönösen jönnek. Ne hallgass senkire, tedd azt, amit úgy érzed, tenned kell, hogy mindketten gyógyulhassatok!