A számos szűrővizsgálat közül, amelyekre évente ajánlott eljárni, a nőgyógyászati rákszűrés az egyik legfontosabb. Legyünk őszinték: ez senkinek sem tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé. Kicsit kellemetlen, és még az eredmény miatt is izgulhat az ember. De nem érdemes kihagyni, hiszen ha valami gond van, minél előbb fedezzük fel, annál többet tehetünk – ha pedig nincs, megnyugodhatunk.
Mi az a nőgyógyászati rákszűrés és miért van rá szükség?
Vannak bizonyos szerveink, amelyek hajlamosabbak a rákos elváltozásokra, illetve olyan ráktípusok, amelyeket könnyebben ki tudunk szűrni. A méhnyakrák is ezek közé tartozik, ezért is érdemes eljárni az éves szűrővizsgálatra.
Valójában azonban csak a köznyelv hívja a vizsgálatot rákszűrésnek, ennél azért többről van szó. A vizsgálat során a szeméremtest, a hüvely, a méh és a petefészkek állapotát is ellenőrzik. Úgy kell tehát elképzelni, mint egy általános állapotfelmérést odalent.
Természetesen megtörténik maga a rákszűrés is: a méhnyak felszínéről mintát vesznek egy szempillaspirálra emlékeztető, vékony kis pálca segítségével. Ezt a mintát küldik el a laborba, ahol a citológus ellenőrzi, milyen állapotban vannak a sejtek. Kialakult rákos elváltozásokon kívül rákmegelőző állapotokat is ki lehet így szűrni.
How exactly does a gynecological screening examination proceed?
1. Beszélgetés az orvossal: Az első lépés mindig egy kis beszélgetés, ahol elmondhatod az esetleges panaszaidat. Az orvos rákérdez az utolsó menstruációd időpontjára, a vérzés és a ciklus hosszára, valamint más fontos információkra.
2. Kétkezes (bimanuális) vizsgálat: A vizsgálóasztalon először egy bimanuális vizsgálat következik. Az orvos áttapintja a külső és belső nemi szerveket, hogy ellenőrizze azok állapotát.
3. Hüvelyi feltárás és vizsgálat: Egy “kacsa” nevű eszköz segítségével feltárják a hüvelyt. Így lehetősége nyílik az orvosnak megvizsgálni a méhszájat, a hüvelyboltozatot és a hüvelyfalat.
4. Kenetvétel (rákszűrés): Az orvos leveszi a szükséges mintát a méhnyak felszínéről. Nem kell aggódni, ez általában nem fájdalmas, legfeljebb kicsit kellemetlen.
5. Hüvelyi ultrahangvizsgálat: Sor kerülhet hüvelyi ultrahangra is, amely során a méh és a petefészkek állapotát ellenőrzik.
6. Eredmények megbeszélése: A vizsgálat végeztével ismét beszélgetésre kerül sor. Az orvos elmondja, mit talált vagy nem talált, mikor várható a szűrés eredménye, és mit kell tudnod ezzel kapcsolatban.
Ezzel túl is vagy rajta, és ha minden jól megy, egy évig nincs újabb teendő! 😊
A rákszűrés eredménye: Mikor kell aggódni?
Természetesen az ember izgul egy kicsit a citológia eredménye miatt, még akkor is, ha nem tapasztal semmilyen tünetet és egészségesnek érzi magát. Az igazi megkönnyebbülés mégiscsak az, amikor az orvos közli, hogy minden rendben!
Hogyan értesülsz az eredményről?
Általában az a szokás, hogy ha gond van, az orvos értesít. Ha nem csörög a telefonod 2-3 héten belül, akkor valószínűleg minden rendben. Természetesen te is érdeklődhetsz, ha biztosra szeretnél menni.
What do the results mean?
A rákszűrés eredményét korábban az úgynevezett Papanicolau-skálán adták meg (P1-P5). Ma már azonban az orvosok a Bethesda-rendszert használják, amely pontosabb és részletesebb információt ad.
A leggyakoribb kategóriák:
• ASCUS (Atípusos laphámsejtek): Enyhe eltérések, például gyulladások, amelyek könnyen gyógyíthatók.
• L-SIL (Alacsony fokú laphám intraepiteliális lézió): Ide tartozik például a HPV vírus jelenléte. Nem súlyos, de oda kell figyelni.
• H-SIL (Magas fokú laphám intraepiteliális lézió): Súlyosabb elváltozások, amelyeket komolyabb rákmegelőző állapotnak tartunk.
A minta alapján a citológus javaslatot tesz a további teendőkre. Lehet, hogy elegendő bizonyos időközönként kontrollra járni, vagy kezelés után kell kontroll. Az is lehet, hogy azonnali beavatkozás szükséges. Minden eset egyedi, és az elváltozás függvényében dönt az orvos.
Több, mint rákszűrés: Mit mutathat még a vizsgálat?
Ezzel a szűréssel nem csupán a rákos vagy rákmegelőző állapotokat tudjuk vizsgálni, hanem arra is választ kaphatunk, hogy fennáll-e valamilyen fertőzés, esetleg olyan hormonális állapot, amelynek hatása már a sejteken is látszik. Ezeket nevezi a kiértékelő lap “nem neoplasztikus elváltozásoknak”, azaz ezek nem rosszindulatú daganattal összefüggő eltérések.
A HPV szerepe a méhnyakrák kialakulásában
Ma már tudjuk, hogy a méhnyakrákok közel 100%-áért a HPV vírus felelős. Ez azonban szerencsére nem jelenti azt, hogy mindenki, aki elkapja a HPV vírust, méhnyakrákos lesz. Sőt, az esetek többségében a szervezet legyőzi a fertőzést.
A folyamatot nagyjából úgy kell elképzelni, hogy a HPV behatol a sejtbe és megváltoztatja azt. A szűréssel ezt a változást tudjuk észrevenni, még mielőtt ténylegesen kialakulna a rák. Sokszor magától is megáll a folyamat: módosítja a sejteket, de nem olyan szinten, hogy abból rákos elváltozás legyen. A probléma az, hogy amikor a folyamat elejét látjuk, nem tudjuk, hogy hol lesz az a fázis, amikor leáll a sejtek romlása, vagy leáll-e egyáltalán.
Összefoglalás: Miért fontos a rendszeres nőgyógyászati rákszűrés?
• Korai felismerés: Minél előbb észleljük az esetleges elváltozásokat, annál hatékonyabban lehet kezelni őket.
• Megnyugvás: Ha minden rendben, megnyugodhatsz, hogy egészséges vagy.
• Fertőzések felismerése: Nem csak a rákos elváltozásokat, de egyéb fertőzéseket és hormonális problémákat is észlelhetnek.
• HPV szűrése: A HPV jelenléte is kimutatható, ami fontos a megelőzés szempontjából.
Tippek a vizsgálatra készülve
• Timing: A legjobb, ha a menstruáció utánra időzíted a vizsgálatot.
• Kérdések felírása: Írd össze előre a kérdéseidet, hogy ne felejtsd el megkérdezni az orvostól.
• Lazítás: Próbálj meg minél jobban ellazulni a vizsgálat során, ez segít a kellemetlenségek minimalizálásában.
