Nőgyógyászati rákszűrés: hogyan zajlik és mit mutat meg a vizsgálat?

A számos szűrővizsgálat közül, amikre elvileg évente kellene járni, a nőgyógyászati rákszűrés az egyik. Legyünk őszinték: ez senkinek nem tartozik a kedvenc elfoglaltságai közé. Kicsit kellemetlen, és még az eredmény miatt is izgulhat az ember. Nem érdemes azonban kihagyni, hiszen, ha valami gond van, minél előbb fedezzük fel, annál többet tehetünk – ha pedig nincs, megnyugodhatunk. 

Mi az a rákszűrés és miért van rá szükség?

Vannak bizonyos szerveink, amik hajlamosabbak a rákos elváltozásokra, illetve olyan ráktípusok, amiket könnyebben ki tudunk szűrni. A méhnyakrák is ezek közé tartozik, ezért is érdemes eljárni az éves szűrővizsgálatra.

Valójában azonban csak a köznyelv hívja a vizsgálatot rákszűrésnek, ennél azért többről van szó. A vizsgálat során a szeméremtest, a hüvely, a méh, illetve a petefészkek állapotát is ellenőrizzük. Úgy kell tehát elképzelni, mint egy általános állapotfelmérést odalent.  

Persze megtörténik maga a rákszűrés is: a méhnyak felszínéről mintát veszünk egy szempillaspirálra emlékeztető, vékony kis pálca segítségével. Ezt a mintát küldjük el a laborba, ahol a citológus ellenőrzi, milyen állapotban vannak a sejtek. Kialakult rákos elváltozásokon kívül rákmegelőző állapotokat is ki lehet így szűrni.

Hogyan zajlik pontosan a nőgyógyászati szűrővizsgálat?

  • Az első lépés mindig egy kis beszélgetés, ahol elmondhatod az esetleges panaszaidat, illetve az orvos rákérdez az utolsó menstruációd időpontjára, a vérzés, illetve a ciklus hosszára stb. 
  • A vizsgálóasztalon először egy úgynevezett bimanuális, azaz kétkezes vizsgálat következik. Az orvos először áttapintja a külső és belső nemiszerveket. Egy „kacsa” nevű eszköz segítségével feltárja a hüvelyt, így lehetősége nyílik megvizsgálni a méhszájadat, hüvelyboltozatot és hüvelyfalat.  
  • Ezután jön maga a „rákszűrés”, vagyis a kenetvétel: az orvos leveszi a szükséges váladékot – nem kell aggódni, ez nem fáj! 
  • Sor kerül(het) hüvelyi ultrahangvizsgálatra is, amelynek során a méh és a petefészkek állapotának ellenőrzése történik. 
  • A vizsgálat végeztével ismét beszélgetésre kerül sor: az orvos elmondja, mit talált vagy nem talált, mikor várható a szűrés eredménye, mit kell tudni ezzel kapcsolatban. 

Ezzel túl is vagy rajta, ha minden jól megy, 1 évig nincs újabb teendő! ?

A rákszűrés eredménye: mikor kell aggódni?

Természetesen az ember azért izgul egy kicsit, hogy a citológia rendben legyen, még akkor is, ha nem tapasztal semmilyen tünetet, és makkegészségesnek érzi magát. Az igazi megkönnyebbülés mégiscsak az, amikor az orvos közli, hogy minden oké!

Nos, a rákszűrés esetében az az általános eljárás, hogy hívnak, ha gond van. ha nem csörög a telefonod 2-3 héten belül, akkor valószínűleg minden rendben, de természetesen Te is érdeklődhetsz, ha biztosra szeretnél menni.

Mit jelentenek az eredmények?

A rákszűrés eredményét sokáig az úgynevezett Papanicolau-skálán adták meg, ami így lehetett P1 és P5 közötti eredmény. A P1 és a P2 jelenti a negatív eredményt, a P4 és a P5 már valamilyen rákos állapot, ami azonnali beavatkozást igényel. Az érdekes a P3 volt, ami valamilyen elváltozást jelent, de ez jelenthetett egy gyulladásos állapotot és már majdnem rákos állapotot is – nagyon tág kategória, az ember pedig így természetesen frászt kapott egy P3-as eredmény láttán. 

A köztudatban még mindig a Papanicolau-skála eredményei élnek, de az orvosok már rég nem ezt használják, hanem a Bethesda-skálát, ami főként a korábbi P3-nak megfelelő eredményeket tudja sokkal jobban konkretizálni, így már első körben is világosabb, mivel állunk szemben és mi a teendő.

A teljesség igénye nélkül a következő kategóriákat különítjük el az átmeneti állapotban:

  • ASCUS: ide tartoznak a legenyhébb eltérések, például gyulladások, amik könnyen gyógyíthatók
  • L-SIL elváltozások: ide tartozik például maga a HPV vírus jelenléte – nem súlyos, de oda kell figyelni
  • H-SIL elváltozások: ezek a súlyosabbak, amit már komolyabb rákmegelőző állapotnak tartunk.

a rákszűrési leleten található összes kifejezés részletes leírását itt találod

A minta alapján a citológus javaslatot tesz további teendőket illetően – lehet, hogy elegendő bizonyos időközönként kontroll, lehet, hogy kezelés után kell kontroll, de az is lehet, hogy azonnali műtét a javaslat, ez mindig egyén- és elváltozásfüggő. Szóba kerülhetnek további, ún. biomarker vizsgálatok is, melyekkel az elváltozás súlyossága tovább finomítható, ezáltal nem kerül sor például egy fölösleges műtétre, vagy épp ellenkezőleg: hamarabb észreveszünk egy súlyos állapotot, amikor azonnal operálni kell.

Több, mint rákszűrés

Ezzel a szűréssel nem csupán a rákos vagy rákmegelőző állapotokat tudjuk vizsgálni, hanem arra is választ kapunk, hogy aktuálisan fennáll-e valamilyen fertőzés, esetleg olyan hormonális állapot melynek hatása már a sejteken is látszik. Ezeket nevezi a kiértékelő lap „nem neoplasztikus elváltozásoknak”, azaz ezek nem rosszindulatú daganattal összefüggő eltérések.

Valamint a „klasszikus” citológia során nem csupán a már meglévő rákos elváltozást lehet kiszűrni – a jelentősége éppen abban rejlik, hogy a megelőző állapotokat is láthatjuk.

Ma már tudjuk, hogy a méhnyakrákok közel 100%-áért a HPV vírus felelős. Ez azonban szerencsére nem jelenti azt, hogy mindenki, aki elkapja a HPV vírust, méhnyakrákos lesz. Sőt, az esetek többségében a szervezet legyőzi a fertőzést. 

A folyamatot nagyjából úgy kell elképzelni, hogy a HPV behatol a sejtbe és megváltoztatja, „elrontja”: a szűréssel ezt a változást tudjuk észrevenni, még mielőtt ténylegesen kialakulna a rák. Sokszor magától sem jut el idáig a fertőzés: módosítja a sejteket, de nem olyan szinten, hogy abból rákos elváltozás legyen, még előtte leáll. A probléma az, hogy mikor a folyamat elejét látjuk, nem tudjuk, hogy hol lesz az a fázis, amikor leáll a sejtek romlása, vagy leáll-e egyáltalán. 

A szűrés azonban lehetőséget ad arra, hogy már akkor közbelépjünk, amikor még nincs szó rákról, így pedig esélyt se adjunk neki!

Budaörs
Corvin Pasarét