Az endokrinológia az egész szervezet működésére jelentős hatást gyakorló hormonok termeléséért felelős úgynevezett belső elválasztású mirigyek működési zavaraival, gyulladásaival és daganataival foglalkozik.
A kivizsgálás és a kezelés is komplex feladat, laborvizsgálatok, képalkotó vizsgálatok illetve egyéb társszakmák bevonásával történik.
A tünetek jellemzően lassan alakulnak ki, jellegtelenek, fokozatosan romlanak, ritkábban hirtelen jelentkező, gyorsan romló panaszok formájában jelentkeznek. Természetesen a felsorolt tünetek sem mindig együtt vannak jelen, vannak tünetmentes esetek is, amikor az egyéb okból végezett vizsgálatok kapcsán derül fény hormontermelési problémára.
Az egyik leggyakoribb endokrin kórképek a pajzsmirigy betegségei, melyek hazánkban népbetegségnek számítanak.
A pajzsmirigy által termelt hormon szerepet játszik az anyagcsere folyamatokban, az agyi működésben , a növekedésben, a nemi funkciókban, de tulajdonképpen nincs is olyan szerv, melynek funkcióját ne befolyásolná valamilyen módon.
Az alulműködés tünetei: aluszékonyság, fáradékonyság, hajhullás, bőrszárazság, testsúlynövekedés, székrekedés, libidócsökkenés, menstruációs zavarok, hidegintolerancia, depresszió.
A túlműködés tünetei: szapora szívműködés, ingerlékenység, hasmenés, fokozott izzadás, indokolatlan fogyás, remegés, álmatlanság, menstruációs zavar.
A gyulladásos betegségek lehetnek autoimmun, vírusos illetve bakteriális eredetűek, ez utóbbi szerencsére nagyon ritka, súlyos állapot alakulhat ki belőle. De előfordul szülés után is, jellemzően átmeneti jelleggel. A tünetek változóak, gyakran nehéz felismerni, inkább valamilyen hormontermelési zavar képében jelenik meg. Valódi gyulladás esetén felső légúti hurut, láz előzi meg, a nyak bőre vörös, a nyak érzékeny, duzzadt lesz.
A struma lehet diffúzan nagyobb vagy göbös, gyakran hormontermelési zavar nélkül. A nyak megvastagodása, tapintható, látható göbök, légzészavar, nyelészavar, rekedtség kialakulása utalhat rá.
A pajzsmirigy daganatok jórészt tünetmentes állapotban UH vizsgálat majd cytológai vizsgálat eredményeként kerülnek felismerésre.
Pajzsmirigy betegség gyanúja esetén fontos a részletes kivizsgálás, a betegség természetének, lehetőség szerint az okának igazolása és az ennek megfelelő kezelése.
Az úgynevezett policisztás ovárium szindróma nagyjából minden tizedik nőt érint, a meddőségi okok között jelenleg a leggyakoribb.
A hátterében az esetek döntő többségében egy komplex anyagcserezavar áll, melynek alapja a szervezett fokozott inzulintermelése, de egyéb betegség is okozhatja.
Az elnevezés onnan ered, hogy a petefészkekben a kéreg alatt ultrahang vizsgálattal sok apró ciszta látható.
A petefészek hormontermelési zavara áll fenn, melyre jellemző a férfi nemihormon túlsúly, mely rendszertelen vérzést, fokozott szőrnövekedést, hajhullást, pattanásos bőrt, fokozott izzadékonyságot okozhat. A peteérés elmarad – a meg nem érett tüszőkből alakulnak ki a kéreg alatti ciszták – emiatt meddőséget okoz. Gyakori a testsúlynövekedés.
PCOS gyanúja esetén is fontos a háttérben húzódó ok tisztázása, részletes hormonvizsgálat szükséges és a kivizsgálás keretén belül érdemes inzulinrezisztencia irányába is vizsgálatot végezni. Ez terheléses vércukorvizsgálatból áll, amikor a vércukorértékek mellett inzulin meghatározást is végzünk.
Az inzulinrezisztencia során a szénhidrát anyagcserében részt vevő szervek érzéketlenné válnak az inzulinnal szemben, ami elsősorban ezen sejtek csökkent cukorfelvételében nyilvánul meg. Az emelkedett vércukorszint hatására a hasnyálmirigy fokozott inzulin elválasztásba kezd.
Ennek számos egyéb anyagcsere hatása is van, hosszútávon pedig cukorbetegséghez vezethet.
A panaszok közül érdemes megemlíteni a hormonális hatásokon túl a gyakori cukoréhséget, a fokozott szénhidrát utáni vágyat, a testsúlynövekedést, a rossz alvást, az éjszakai izzadást, a fáradékonyságot, a koncentrációs zavarokat , a sikertelen fogyókúrákat és az elmaradó étkezések kapcsán jelentkező tüneteket: izzadás, remegés, szédülés, ingerlékenység.
Ezek PCOS, hormonális tünetek nélkül is fennállhatnak.
A mellékpajzsmirigy hormonjának, a parathormonnak a fokozott termelődése okozza, melynek hátterében többféle ok meghúzódhat: veseelégtelenség, felszívódási zavarok, illetve a mellékpajzsmirigy jóindulatú daganata. Négy darab mellékpajzsmirigy van, melyek a pajzsmirigy lebenyei mögött/mellett helyezkednek el.
A parathormon a szervezet kálcium anyagcseréjét szabályozza. Hyperparathyreosis esetén a vér kálcium szintje megnő, ezek jellemzően szívritmus problémákat okozhatnak valamint vesekövességet és csontritkulást.
A mellékvesekéreg hormontermelésének elégtelensége, a mellékvese szövetének pusztulása miatt fellépő állapot, súlyos betegség, nagyfokú gyengeség, fáradékonyság, fogyás, alacsony vérnyomás, az ionháztartás zavara, anyagcsere összeomlás, keringési elégtelenség jellemzi.
A mellékvesekéreg hormontermelésének, ezek közül is az aldoszteronnak a fokozott termelődése, általában jóindulatú mellékvese daganat, szövetszaporulat okán, melynek jellemző tünete a nehezen kezelhető magas vérnyomás és a vér alacsony kálium szintje.
A mellékvese által termelt, kortizol nevű hormon túltermelése miatt alakul ki. Ezt az állapotot jó ,-és rosszindulatú daganat is okozhatja, mely előfordulhat az agyalapi mirigyben, a mellékvesében és ritkán egyéb szervekből kiindulva is.
Mivel a kortizolnak nagyon sokrétű hatása van, a tünetek is szerteágazóak: hasi, mellkasi elhízás vékony végtagok mellett, holdvilág arc, magas vérnyomás, magas vércukorszint , az ionháztartás zavara, csontritkulás, csonttörések, bőrszárazság, elvékonyodó bőr, livid striák, fáradékonyság, depresszióra való hajlam, ödémák, libidó csökkenés, a nőknél: menstruációs zavarok, fokozott szőrnövekedés.
Katekolaminokat termelő ( adrenalin, noradrenalin, dopamin ) általában jóindulatú daganatok, melyek kiindulhatnak a mellékvese velőállományából vagy kisebb százalékban azon kívűlről is.
Ezen hormonok fokozott termelődése gyakran rohamokban jelentkező tüneteket okoz: magas vérnyomás, fejfájás, szapora szívműködés, izzadás, mellkasi, hasi fájdalom, nyugtalanság, elsápadás.
A növekedési hormon túltermelődését felnőtt korban az agyalapi mirigy jóindulatú daganatai okozzák: bizonyos csontok, izmok és belső szervek megnagyobbodása jellemzi. Elsősorban az arcon észlelhetők látványos változások: nagyobb orr, homlok, szélesebb arc, előreugró áll, zsíros bőr, a kéz és láb mérete is növekszik.
Ezen kívűl szívproblémák, migrén, látászavarok, magas vérnyomás, cukorbetegség, potenciazavarok, menstruációs problémák, meddőség, libidó csökkenés, elhízás alakul ki.
Az agyalapi mirigy antidiuretikus hormonjának a hiánya okozza a nagyon jellegzetes tüneteket: állandó szomjúság érzés, fokozott vízivás mellett fokozott vizeletürítés. Ez általában a napi 3-5 litertől kezdve, komplett formában a napi 18-20 litert is elérheti.