A szülésre mindenki másképp készül. Van, aki várja, más félelemmel vegyített izgatottságot érez, megint más retteg tőle. Az azonban biztos, hogy így vagy úgy, de minden kismamának át kell esnie rajta. Ahogy közeledik az időpont, úgy izgulunk egyre jobban: vajon mikor indul a baba? És egyáltalán: fel fogom ismerni, hogy ez már a szülés? Honnan fogom tudni, hogy most tényleg menni kell?
Miért olyan nehéz felismerni a szülés jeleit?
A harmadik trimeszterben a test már teljes erőbedobással készül a szülésre. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy összehúzódásokat produkál (jóslófájások), már szinte nincs olyan porcikánk, ami ne fájna olykor. Feszülget a hasunk, időnként keményedik, néha a derekunkban is érezhetünk fájdalmat. Előfordul, hogy ég a gyomrunk, hogy erőtlennek, fáradtnak érezzük magunkat.
Ilyen körülmények között kellene észrevenni, ha elindul a szülés – ami a legritkább esetben olyan drámai, mint a filmekben. Legtöbbször enyhe, alig észrevehető kis görcsökkel indul, amit az ember lánya gyakran vél jóslófájásnak. Emiatt fogalmazódik meg sok kismamában az a kérdés, hogy vajon észre fogja-e venni, ha már éles a játék, és tényleg menni kell.
Nos, erre egy szülésznő egyszer azt mondta: ha nem tudod eldönteni, hogy mennyire fáj, akkor még nem fáj. Ezzel azt akarta mondani, hogy hidd el, észre fogod venni, ha már úgy áll a helyzet, hogy tényleg menni kell. Ez persze szuperül hangzik akkor, ha az ember néhány percnyire lakik a kórháztól, de korántsem ilyen egyszerű, ha akár 1-1,5 órát is autózni kell, hogy bejusson. Ilyenkor ugyanis logikusan előbb kell útnak indulni.
De hogy is indul be a szülés?
Van egy klasszikus verzió, amit mindenki ismer, és szintén sok filmben elsütik: egyszer csak elfolyik a magzatvíz. Ez elég egyértelmű helyzet: itt bizony szülés lesz, méghozzá hamarosan. A gyakorlatban persze eltelhet még jó néhány óra, míg ténylegesen baba lesz, de az biztos, hogy a folyamat elindult.
Ennél sokkal kevésbé egyértelmű, amikor fájásokkal kezdődik, ez ugyanis ritkán lesz rögtön erős. Valójában a szülést megelőző napokban már több jel is utalhat arra, hogy nincs már sok hátra. Ilyen lehet például a nyákdugó távozása, ami napokkal előzheti meg a szülést. Ez egy szürkés, kocsonyás anyag, általában a vécéből köszön vissza. Az egyre gyakoribb jóslófájások, a hátfájás, a hasmenés, a nyugtalanságérzés mind-mind jelezheti, hogy a baba már készülődik.
A valódi szülés beindulása alatt azonban azt értjük, amikor vagy elfolyik a víz, vagy elkezdődik a rendszeres méhtevékenység. Érdekes, hogy egyes esetekben ezt a kismama a folyamat elején nem is érzi, de a CTG-n már látszik.
A fájások jellege döntő
A jóslófájásokat a valódiaktól többnyire az különbözteti meg, hogy nem erősödnek, nem sűrűsödnek, és a fájások maguk kevésbé hosszúak, mint az igaziak. Ha valóban szülés lesz, akkor a fájások egyre kisebb időközönként jelentkeznek, egyre intenzívebbek, és legalább 30-40 másodpercig tartanak. A jóslófájások azonban stagnálnak, nem tapasztal a kismama számottevő változást. Akár órákig is jöhetnek, végül szépen abbamaradnak.
A jóslófájások legtöbbször legfeljebb kényelmetlenek, de nem jelentenek intenzív fájdalmat, szemben a szülési fájásokkal. Azok lényegesen erősebbek, és ahogy telik az idő egyre inkább erősödnek.
Mikor kell bemenni a kórházba?
Ahogy már utalunk rá, ez attól is függ, hogy milyen messze van a kórház. Sokan állítják, hogy 2-3 percesekkel elég bemenni – nos, ez eleve csak azok számára kivitelezhető, akik pár percnyire laknak, de nekik sem javasolt. A 2-3 perces fájások többnyire már nagyon erősek, még az a rövid út is nehezen kivitelezhető. A legtöbb szülésznő azt javasolja, hogy legkésőbb 5 perces fájásoknál már induljunk el, ha pedig legalább egy órányira lakunk a kórháztól, akkor még korábban, 6-7 perceseknél is célszerű lehet bemenni.
Bár az elfolyó magzatvíz még nem jelenti, hogy azonnal rakétasebességgel indul meg a baba, érdemes ilyen esetben rögtön a szülészetre menni, mert magzatvíz nélkül fokozottabban kell rá figyelni.
A szülés tehát sokféleképpen indulhat, de akik átélték, azok mind egyetértenek abban, hogy ha tényleg itt az idő, azt tudni fogja a kismama 😊
